EMPIRIA Magazin

 

A 90-ES ÉVEK rovatról 

 (folytatás a nyitólapról)

 

A nemzetközi publikációs jog szerint egy felajánlott kézirat meghúzható, sőt nagy ívben a szemétkosárba is hajítható, de értelmileg megváltoztatni, átírni, bármivel kiegészteni a szerző jóváhagyása nélkül megengedhetetlen.  Ezzel szemben Magyarországon  az önkényes  szerkesztői  belekontárkodás gyakorlati valóság, mintha kérdés feltevésre vagy megvitatásra szolgáló fax, e-mail, telefon nem is lenne a világon.  Ennek során -- mintha mi magunk nem hibáznánk eleget -- időnként ráraknak még egy lapáttal. Így történhetett meg például az én esetemben, hogy integritás helyett egyéniség,  a  kétes kapcsolatok helyett konzervatív kapcsolatok, a reparáció  helyett reputáció, a klasszika-filológus helyett pedig klasszikus filozófus jelent meg. (Ezek nem  csak sajtóhibák.)  Ennél már csak néhány hozzáírás  volt bosszantóbb.  Például a balkáni válságról írt egyik cikkem végére odaírták: “Isten irgalmazzon a bosnyákoknak!” És ha már az ő érdekükben esedezett a szerkesztő irgalomért, akkor miért nem Allahhoz?  

Máshol a korábban alkalmazott fiziognómia szerinti antropológiai besorolást egy későbbi kutatási időszakra jellemző, koponya méret szerinti besorolásra változtatták. Arcberendezés helyett koponya méret? A XIX. századi antropológiai besorolás megnevezését, Nagy Fehér Népek -- amelyet szószerinti fordításban, mint a kor (nem éppen pozitív) jellemzőjét átvettem -- átírták a fehér emberek családjára. Bár ilyen besorolás nem létezett, az eredeti visszataszító gőgjét, fennsőbbségtudatát mindenesetre kiütötte. A pedofilia értelmező kéziszótárból idézett meghatározását, “férfiaknak fiatal fiúkkal való viszonya”, átírták “férfiaknak férfiakkal való viszonyára”, bár a cikk félreérthetetlenül a kiskorú fiúgyerekek molesztálásáról, megerőszakolásáról és a tragédiák végzetes kihatásáról szólt, nem a homoszexualitásról.  Mikor pedig arról a pozitívumról számoltam be, hogy az  egyiptológia az utóbbi évtizedekben valóságos reneszánszát éli, úgy írták át, hogy az utóbbi évtizedekben valóságos reneszánsza előtt áll. Évtizedekig csak várakozva állni valami előtt inkább negatívumnak könyvelhető el.

Az afrocentrizmusról írt cikkem egyik mondata -- "A Nílus-völgyi civilizációt . . . az ókori görögök legnagyobbjai közül Herodotosz, Homérosz és Plutarkhosz is afrikai eredetűnek könyvelték el." --  úgy jelent meg: az ókori görögök Herodotoszt, Homéroszt és Plutarkhoszt is afrikai eredetűnek könyvelték el. 3 't' betű hozzáadásával értelmetlenné tették a mondatot, de az olvasók közül többen is azt vették ki belőle (valószínűleg a belekontárkodó szerkesztő is úgy gondolta), hogy az afrocentristák maguknak  sajátították ki az ókori görögök nagyjait.  Ez az abszolút valótlanság végül is így az én nevemhez kötődik Pesten. (A cikk egyébként is nagy port kavart: a világ minden tájáról érkeztek hozzászólások a szerkesztőségbe, az USA-tól Dél-Afrikán és Ausztrálián keresztül Biatorbágyig.) 

A Nader a Zöld című cikkben idéztem a következőt:  "A Clinton adminisztráció és a volt pénzügyminiszter, Robert Rubin, a Goldman Sachs volt társulati tagjának irányítása alatt a gazdaságpolitika egyre fokozottabban az USA pénzügyi szektorának közvetlen érdekeit szolgálja." Hangsúlyozom, idézet átvételéről volt szó.  Mi jött le helyette?  "... Robert Rubin, illetve Goldman Sachs,  volt társulati tagok (?) irányítása alatt..." Minimális átírás, teljesen más jelentés, amely szerint a  befolyásos Goldman Sachs bankház és pénzügyi-befektető cég megszemélyesítve átváltozott társulati taggá, aki ráadásul leköltözött a Wall Streetről  Washingtonba...  És erről az egész világon csak Pesten tudósítottak! Sajnos, az én nevem alatt.

Bár a  nemzetközi terjesztésű Washington  Post  és  a New York Times nemcsak szavakat, de egész szakaszt is újra közöl hibás megjelenés esetén, a pesti szerkesztőségekben nem voltak hajlandók akár előzetes  egyeztetésre, akár utólagos korrigálásra. Ennek az etikátlan, presztízs romboló eljárási módnak szenvedő alanyaként kényszerültem határidő nélküli tudósítói megbízatásomat visszaadni 1999-ben a (volt) Napi Magyarországnak, és álltam le 2000-ben  a Magyar Demokrata  című hetilapnak való írással.  (Az azóta megszűnt színvonalas képes hetilappal, a Reformmal Borókai Gábor távozása miatt szakadt meg a kapcsolat.) 

Végül is ilyen ostoba kényszerelőzmények sodortak bele  -- két mesekönyvem sajtó alá rendezése után -- az EMPIRIA Magazin létrehozásába. Egyik volt szerkesztőm annak idején azzal torkolt le, hogy az általam kifogásoltaknál nagyobb marhaságok is megjelentek már, mit vagyok úgy oda?(Hogy például az egyik főszerkesztő saját gyártmányú baklövései -- miszerint az USA katolikus ország, vagy hogy Amerikában [ahol a börtönben ülők 66%-a afro-amerikai] a másság védelme miatt nem lehet egy feketét lecsukni -- nagyobb marhaságok, vagy kisebbek a feljebb említetteknél, az személyes vélemény kérdése.)  De talán nem is az eddigi sorozatos elszúrások adatták fel velem végleg a szélmalomharcot, inkább a jövő kivédhetetlen bizonytalansága. Nem tudhattam, mi jön még? Mi jöhet még ezután?

                                                                                          Kuliffay Hanna

 

* A digitalizálás során, amennyiben nincs másképpen jelölve, az eredeti kéziratok anyaga került közlésre. A címek és alcímek a szerkesztőségek által adott eredetiek.  A cikket közlő újság, folyóirat neve és megjelenési ideje a fenti jobb sarokban, vagy a cikk végén található. 

 

CÍMJEGYZÉK

 

A SZÉP, OKOS ÉS VESZÉLYES  Pesti Hírlap, 1992

LIEBERMAN A SZENT Magyar Demokrata, 2000

NADER A ZÖLD Magyar Demokrata, 2000

M É Z E S H E T E K  Magyar Demokrata, 1993

CLINTON LAKMUSZPRÓBÁJA Magyar Demokrata 1996

VESZÉLYBEN AZ ELNÖK Napi Magyarország, 1998

EGY SAJNÁLATOS TÖRTÉNELMI NAP

A CLINTON-TÁRGYALÁS SORSDÖNTŐ NAPJAI

KUDARCOT VALLOTT KÍSÉRLET

A BÉKE NEM MINDIG JOBB MINT A HÁBORÚ

SZÉP SZAVAK, NAGY SZAVAK

IZRAELI – PALESZTIN SEGÉLY

CLINTON KÉNYES KÜLDETÉSE

BARAK MEGVÁLASZTÁSA        

 

FUTURISZTIKUS JAPÁN VONATOK

RETORIKA? SZEMFÉNYVESZTÉS?

SZADDÁM A MUMUS

SZADDÁM HUSZEIN ÉS A KÜSZÖB

AMERIKA BIZTONSÁGA ÉS A KÍNAI KÉMEK

POLITIKAI AMBÍCIÓK VALLÁSI KÖNTÖSBEN

A POLITIKAI KORREKTSÉG BÉNÍTÓ HATÁSA

KÉPÜNK AMERIKÁBAN

BRILLIÁNS KOMMUNISTÁK ÉS

KÍNÁBA KISZIVÁRGOTT AMERIKAI ATOMTITKOK

NŐI  LELKÉSZEK  AZ USA-BAN

MEG NEM SZÜLETETT MILLIÓK SORSA

EGY VESZÉLYES ASSZONY: HILLARY CLINTON

ÜNNEPEK ÜNNEPE -- KARÁCSONY

 

DIGITALIZÁLATLAN PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

 

MÉRFÖLDKŐ (választásról)  Pesti Hírlap, 1992. október 12

AMERIKA HÁROM ARCA  Pesti Hírlap, 1992. október 13

TÖRTÉNELMI SZÍNJÁTÉK  Pesti Hírlap, 1992. október 22

WASHINGTONBAN VIRÁGZIK A CSERESZNYEFA  Pesti Hírlap, 1993. április 26

BILL CLINTON A MÉZESHETEK UTÁN  Pesti Hírlap. 1993. május 15

AZ ÚJRAKEZDÉS AGÓNIÁJA  Pesti Hírlap, 1993. Július 22

AMERIKA ÉS BOSZNIA  Pesti Hírlap, 1993. július 22

LES ASPIN LEMONDÁSA  Pesti Hírlap1993. December 18-19

MÉG MINDIG PAZARLÓ A PENTAGON  Napi Magyarország, 1998. március 26

AZ ELNÖKI HÁZASSÁG TARTÓPILLÉREI  Napi Magyarország, 1998. április 30

"HÁZFOGLALÁSRA" KÉSZÜLNEK A DEMOKRATÁK  Napi Magyarország, 1998. július 21

 KINYÍLÓ PÉNZTÁRCÁK WASHINGTONBAN   Napi Magyarország, 1998. december 3

GYANÚT KELTETT AZ IDŐZÍTÉS   Napi Magyarország, 1998. december 18

WASHINGTON: ERŐGYŰJTÉS AZ ÚJ ÉVI CSATÁKRA  Napi Magyarország, 1999. január 5

DÜH ÉS SZOMORÚSÁG A SZENÁTUSBAN  Napi Magyarország, 1999. január 9

 

LAPSZEMLÉK- KOMMENTÁROK 

a NAPI MAGYARORSZÁG  és az  ÚJ MAGYARORSZÁG közlésében 1997-2001 között

 

VISSZA az EMPIRIA Magazin címlapjára