Az októberi izraeli-palesztin béketárgyalásokat tetszhalálából újjáélesztő Wye Plantation csúcstalálkozó záróakkordjaként a Clinton adminisztráció újabb konferenciát rendezett november utolsó napján, ezúttal azonban politikusok helyett pénzügyi donorok számára. Negyvenkét ország képviseltette magát a külügyminisztérium auditóriumában, ahol az elkövetkezendő öt évre több mint 3 milliárd dollár értékű nemzetközi gazdasági és fejlesztési segélyt szavaztak meg a palesztinok számára.

Clinton elnök személyesen jelentette be a konferencián, hogy mivel az 1993 óta folyósított évi 500 millió dolláros segély "a Palesztin nép mindennapi életében nem hozott számottevő változást", ezért az Egyesült Államok korábbi hozzájárulását több mint duplájára, 900 millió dollárra fogja emelni.  Aligha tekinthető azonban véletlennek, hogy az elnöki program közlésének napján a Washington Times címoldalán korábbi nemzetközi kölcsönökkel való visszaélesekkel vádolja a palesztin hatóságokat. A London Sunday Times cikkére való hivatkozással a lap közli az Európai Únió belső használatra készített titkos jelentéseinek egyikét, amely a lakásakciók során elkövetett visszaélésekre figyelmeztet. Eszerint a rászoruló szegény családok helyett Arafat néhány embere jutott luxus apartmanhoz. (Az állítólagos előnyre szert tevők szociális és anyagi helyzetéről a Times nem közölt információt.)

Válaszképpen a vádaskodásokra Madeleine Albright külügyminiszter asszony felszólalásában rámutatott, hogy az amerikai pénzalap közvetlenül finanszírozza a West Bank és Gáza nagyobb beruházásait, és az egyéb célokra (közművelődés, egészségügy, társadalmi szervek támogatása stb.) fordított minden adományozott dollár is nyomon követhető. Hasonlóan nyilatkozott a Világ Bank elnöke, James D. Wolfensohn és a nemzetközi donorok nevében Knut Vollebeak, norvég külügyminiszter is.

Ha a felröppentett vád később egyértelműen valótlannak és eltúlzottnak bizonyul is, jelenleg mégis mentségként szolgálhat és vonakodásra adhat okot (nyilván ez is volt a célja) egyes szenátoroknak a segélyezést illető szavazásnál. Annál is inkább, mivel a kongresszusban máris sokan aggódnak, hogyan és miből fizetik majd ki a béketárgyalások során megszavazott, egyre növekvő anyagi juttatásokat. Találgatják, melyik elszegényedett nép, melyik háború vagy katasztrófa sújtotta ország rovására fog történni az újabb megajánlás?

Ezt tetőzve Izrael, az USA-tól kapott évi 3 milliárdos járuléka mellett további, egy összegben kifizetendő, 1,2 milliárdos segélyt is kér a Wye memorandumban lefektetett West Bankból való részleges visszavonulás fedezésére. A Clinton adminisztráció természetesen támogatni fogja az újabb segélykérelmet, mint ahogy éppen Izrael érdekében támogatja a palesztin gazdaság felfejlesztését is. (Csak a munkanélküli sátorlakó, akinek nincs mit veszteni, dobál ezerszám köveket, hány fittyet a repülő golyóknak és robbant öngyilkosság árán is bombákat.)