EMPIRIA Magazin - helyszíni beszámoló,  Washington, 2004. október

 

"Az indián őslakosság kiirtása egy másik holokauszt."

(Randall  Robinson)

 

VÉR, ARANY, ISTENEK ÉS HARCI DICSŐSÉG

Kuliffay Hanna

Washington országos hírű nevezetessége, a National Mall – a Capitolium dombjától messze elnyúló, árnyas sétányokkal átszelt és híres múzeumokkal szegélyezett park – gyakran színhelye országos megemlékezéseknek, nemzeti ünnepléseknek és milliós politikai tüntetéseknek, amellett, hogy ablakot nyit az Egyesült Államok kultúrális kalidoszkópjára és sorozatos ideiglenes kiállításokkal a világkultúrára.  A Nemzeti Park utolsó üres telkén, bürokratikus bonyodalmak és pénzhiány okozta késedelmek ellenére októberben végre kaput nyitott az indián őslakosság történelmi múltját, társadalmi szerkezetét és kultúráját ismertető öt emeletes, 700 fával körülvett múzeum, amelynek ünnepi megnyitójára számos országából érkeztek küldöttek a máig túlélő  népek és klánok képviseletében, Kanadától kezdve Kalifornián,  Mexikón és Chilén keresztül egészen a Hawaii-szigetekig.

1. A jelenleg legnagyobb létszámú Navajo nép a zseniális építészetéről híres Pueblo indiánoktól származtatta anyajogú társadalmi rendszerét, agrárkultúráját, rituáléját, szövés- és fonástechnikáját és a türkiz kő iránti rajongását.  (Kuliffay Hanna felvétele. Washington, D.C.  2004)

Az egész napos ünnepség tiszta kék ég alatt, meleg fényű napsütésben életre szóló élményt jelentett mindazoknak, akik hívei az egységes jog érvényesítésének, a népi és etnikai értékek becsben tartásának, az értékes hagyományok őrzésének, az ősök tiszteletének, és akik értékelik a hazát védelmező bátorságot.  A másik oldalról ugyanakkor, mintegy gondolatébresztőként, alkalmat nyújtott egy hajdani hódító politika torz és kíméletlen árnyaival való szembenézésre – az aranyimádat, vallási arrogancia és korlátlan hatalomvágy gyilkos őrületével. 

Hogy mennyien éltek az utóbbi lehetőséggel a parádénak tapsolva sorfalat álló, többnyire fővárosi sápadtarcúak, vagy a C-Span kábeladó jóvoltából az élő közvetítést a fotelből otthonról figyelők közül, ki tudja? Csak egyetlen konkrétan történelmi jellegű emlékeztető volt az egész felvonulási menetben, méghozzá az 1680-as nagy Pueblo forradalomra a keserű indián múlt szinte egyetlen győztes, dicső momentumára , mintha a jelen eufóriája nem tűrte volna a tragikus évszázadok vérzivataros eseményeinek felidézését. Ha a rezervátumokban minden nap kísért is a régmúlt jelenkori  diszkriminációs gyakorlattal tetézve legalább ezen a csodálatos napon, a túlélést szimbolizáló múzeum avatási napján kényszerüljön háttérbe. Hadd vegye birtokába a dobok ütemére és furulyák trilláira a lelkeket az öröm, a büszkeség és az elszántan küszködő remény. „Még mindig itt vagyunk és vitálisan hozzájárulunk a modern amerikai kultúrához és művészethez” hangoztatta  megnyitó beszédében a múzeum első igazgatója, a Déli Cheyenne törzsből származó W. Richard West.

 

2. Kuliffay Hanna helyszíni felvételei az Indián Nemzeti Múzeum avatási ünnepségén. (Washington, D.C., 2004. szeptember 21) 

Bár még mindig vannak Amerikában indiánok, de ez nem az európai telepesek emberségén vagy tisztességén múlott.  Ha semmi mást, csak a  Mexikói Felföld azték lakosságának holokausztját vesszük figyelembe 1519-1680 között, létszámuk körülbelül másfél millióról alig 70 ezerre csökkent. A hasonló példák sora azonban hosszú. Pár évvel a spanyol hódítások után a csodálnivalóan magas szintű azték civilizáció szó szerint megszűnt létezni.  

Ugyanezen periódus alatt Mezo-Amerika lakosságának 85-95%-át vesztette el fegyveres tömeggyilkosságok, “törvényes” kivégzések (uralkodók és sokszor teljes udvartartásuk), háborúk, föld- és vagyonelkobzás, felkelések, rabszolgaság, üldöztetések, túlhajszoltság, éhezés, alultápláltság és fertőző betegségek miatt. 1555-re Haiti és Hispaniola teljes őslakossága áldozatul esett az európai hódítóknak. Akik túlélték fegyveres leigázásukat, napi 18 órát kényszerültek a cukornádültetvényeken dolgozni. A nők olyan kemény munkát végeztek, hogy meddők maradtak, vagy halott csecsemőket szültek. A gyermekek közül nagyon kevesen érték meg a tizenéves és még kevesebben a felnőtt kort. Az indián munkaerő kihalása után Afrikából elhurcolt rabszolgákra várt hasonlóan brutális sors.

Bartalome de Las Casas dominikánus püspök, aki öt évtizeden keresztül mindent megpróbált elkövetni a spanyol udvarban és a Vatikánban  a bennszülöttek érdekében, a következőt mondta: "Amit Indián-földön követtünk el, kimagaslik Isten és az emberiség ellen elkövetett  legmegbocsáthatatlanabb bűntettek közül."   

Az indián holokauszt azonban, akárcsak Hiroshima, vagy a több évszázados rabszolgatartó rendszer nem téma Amerikában. Nem szokás, szinte illetlen sokat foglalkozni vele. Az európai bűnöket soroló holokauszt emlékház nemzetközi és kormányszintű felhajtással már egy évtizeddel korábban kaput nyitott Washingtonban, míg másik végletként  a körülbelül 20 millió rabláncra fűzve 'importált' afro-amerikai sokszor végzetes kálváriájának sehogy sem akaródzik emléket állítani a fővárosban. Most már azzal is indokolhatják, hogy nincs rá üres telek.

Ahogy egy amerikai ismerősöm mondta, a mások bűneit gyakran hangoztatjuk, a külföldi emberirtások áldozatainak minden inflált számadatát készségesen visszhangozzuk azért, hogy kisebbítsük a saját bűneinket.  Ami persze inkább irányított politikai és image védelmi döntés, mint szégyen vagy mardosó lelkiismeretfurdalás következménye.

Az indiánok végzetét jelentő, mégis bálványozott felfedező emlékét idéző Kolumbusz Nap ma is nemzeti ünnep, és senkit sem zavar, hogy a kontinenset elözönlő kalandorok, zsoldos gyilkosok, vallási fanatikusok és gyors meggazdagodást remélő emigrációs hullámok egy indián asszony szavaival az őslakókat „belefullasztották az Amerikai Álomba”.

Kolumbusz (Columbus) aki a Karib-szigetek és az észak-amerikai földrész alkirályának neveztette ki magát vezette be a rabszolgaságot (encomiendo), és minden eszközzel, szisztematikusan irtotta a Taino indián őslakosságot.  A partraszállásakor kb. 8 millióra volt tehető a Tainok száma.  Mikor Kolumbusz visszatért Európába, alig 100 ezerre.  Egy 1542-es felmérés készítői csupán 200 Taino túlélőt találtak.

 

3. Indián asszonyok nemzeti viseletben az Amerikai Indián Múzeum avatási ünnepségén. (Kuliffay Hanna felvétele. Washington, D.C. 2004) 

Amerikaiak generációinak hosszú sora nőtt fel romantikával vegyített népbutító történeteken és ostobán elfogult kalandfilmeken, ahol a barbár, pogány indián vad és kegyetlen. Ráadásul nem európai módra bátran, szemtől szembe, hanem gyáván, lopakodva támad, és gyűlöletből fakadó kéjjel gyilkol. (Nem volt népszerű hozzátenni, hogy teljesen egyenlőtlen küzdelemben.) Így öröklődhetett és mérgezte folyamatosan a lelkeket a generációkat túlélő mondás "a halott indián a jó indián".

Daniel J. Boorstinnál olvasható a következő:

A korai telepesek indiánokat illető nézete határozottan keresztény és eurocentrikus volt. A spanyol hódítók, de a jezsuita és protestáns térítők is a "Sátán kedvenceinek" tartották őket. New England állam puritánjai a rájuk jellemző ravaszkodással azt spekulálták ki, Isten azzal a céllal népesítette be őslakókkal Amerika földjét, hogy megőrizze a pápistáktól, egészen addig, míg a megtisztult keresztények elfoglalhatták. Még az indiánok iránt szimpátiát érző, a két kultúra közt közvetítő puritánok is úgy vélték, hogy az őslakók "primitív" sorsa korábbi bűneik következménye.

Ez a biblia-ihletettségű magyarázat indokolttá és elfogadhatóvá tette a megszállók legádázabb atrocitásait is anélkül, hogy elkövetőik álmatlan éjszakákon át hánykolódtak volna miattuk. A késő múlt századi revíziós történelemszemlélet eredményeképpen a zsurnaliszta John Leo azt írta 1991-ben, hogy "az indiánok európai (és amerikai) kezelése maga volt a borzalom, és az itt élők tíz millióinak halála a történelem legnagyobb katasztrófáinak egyike.”

Az ilyen beismerő vallomások után azonban még mindig keresni-kutatni kell, bár elvétve akadnak. „A leghatásosabb genocidikus kampányok egyike, amelyet (a világon) valaha is folytattak, az ebben az országban történt az amerikai indiánok ellen” írta Andrew Arnold. A Hollywood Reporterben a neves fiatal filmrendező, Spike Lee pedig azt írta, "Amerika az indián őslakosság genocídiumára és az afrikai népek rabszolgaságára épült. Másnak mondani kriminális."

"A spanyolok által a Karib-szigetek és Dél-Amerika teljes őslakosságának kötelező kényszermunkára való besorozása nemcsak egy holokauszttal ért fel, de prototípusa volt a kelet-európai náci politikának.  Az Egyesült Államok kitelepítési programja pedig, amelyet az észak-amerikai bennszülött népek ellen folytatott nem csak genocídiumnak számított a szó minden értelmében, hanem megkérdőjelezhetetlenül  konceptuálisnak, és gyakorlati cölöpként szolgált, amihez az egész hitleri lebenstraumpolitik volt kötözve." (Ward Churchill, a Sangaman State University professzora 1rta 1996-ban.)

Az pedig, hogy vajon Lenin, "az állami terror ideológusa" mennyit tanult az Új Világ történelemadta módszereiből, és mennyi volt a saját devianciájának és brutális hatalmi vágyának következménye, külön tanulmányt érdemelne. 

Megdöbbentő, de tagadhatatlan, hogy az indiánok tragikus sorsa felett szemet hunyt a korabeli Európa, holott már Euripidesz óta tudható volt, nincs nagyobb keserűség a földön, mint a szülőföld elvesztése.  Bűneinek súlyát enyhíteni próbálva a Vatikán és a keresztény országok történelme évszázadokon keresztül úgy próbálta beállítani, mintha Kolumbusz szinte lakatlan földrészre érkezett volna, amelyet be kellett népesíteni, szűzföldjeit meg kellett művelni, aranyát ki kellett bányászni, pogány őslakóit meg kellett téríteni a civilizáció és az isteni ige terjesztése, közvetve pedig az egész emberiség érdekében.

Az ennek során elkövetett törvénytelenségek miatti lázadások leverésére „A cavalier osztagok belovagoltak (a településre). Mivel (az ő szemükben) mi mind egyformának látszunk, megölték az első indián csoportot, akit megláttak.  Ez afféle tradíció volt. Minden egyes lovas  tisztnél volt egy olyan átkozott kis zászlócska és egy átkozott kis Biblia. Ó, (mind) nagyon, nagyon vallásosak voltak. (Ennek ellenére) egyszerűen tüzet nyitottak és genocídiumot követtek el” olvashatjuk Studs Terkel 1980-ban kiadott monológ-kötetében, Amerikai álmok – elveszettek és megtaláltak.

Az általa idézett indián származású visszaemlékező, Ramona Bennett szerint a My Lai tömeggyilkosság soha nem következett volna be, ha az amerikai gyerekekkel megismertették volna a valós történelmet, ha hallottak, vagy filmet láttak volna arról, miszerint "Sand Creeknél a gyönyörű Cheyenne nők kendővel takarták el gyermekeik arcát, hogy ne lássák a feléjük sújtó hosszú késeket, míg máshol indián anyák a testükhöz szorították gyermekeiket, mikor a Gatling fegyverek tüzelése háromszázukat ölt meg.”

Meggyőződése szerint a történelmi események tényszerű ismeretében a katonák nem harcolnának, mivel kialakulna egy fajta össznemzeti lelkiismeret.  A gondolatmenetét tovább víve: a vietnámi vérengzésekről és a napalmbombák pusztításáról már az iskolapadokban tanulva nem lett volna aki megharcolja az iraki háborút. Ugyanígy amennyiben szabad média lenne és tudnánk, valójában mi történik az egy éve folyamatosan bombázott Irakban, ha látnánk a bombázások következtében fejetlen vagy végtag nélküli torzók ezreit, talán időben megállítható lenne egy kísértetiesen levegőben lógó Irán vagy Szíria elleni háború.

Ehhez persze jelentős támogatás lenne, ha az egyházak nem áldanák meg a támadófegyvereket és elítélnék a mindenkori  intervenciós politikát.  A XIX. században élő, bölcsességéről híres indián törzsfőnök, Seattle, nem véletlenül utasította vissza a közösnek nyilvánított istenség és közvetve hirdetője, a keresztény egyház ráerőszakolt teóriáját: 

"A ti Istenetek nem a mi Istenünk. A ti Istenetek (csupán) a ti népeteket szereti, de gyűlöli az enyémet... A fehér ember Istene nem szeretheti a mi népünket, mert akkor megvédené. De mintha árvák lennénk, sehol sem remélhetünk segítséget. Hogy lehetünk így testvérek? (...) A ti törvényhozó Isteneteknek egyetlen szava sem volt soha vörös bőrű gyermekeihez, akiknek megszámlálhatatlan sokasága egyszer benépesítette ezt a hatalmas kontinenst, ahogy a csillagok a világmindenséget. Nem, mi két távoli faj vagyunk, különböző eredettel és különböző végzettel."

(4. Háttérben a Washington-emlékű obeliszkje.  Kuliffay felvétel. 2004)

Az ilyen bölcs, de természetesen lázadónak tekintett kijelentések nem maradtak büntetlenül. „Vég nélküli hipokrízis, hamisság, kegyetlenség és megtorló hadjáratok sora következett a keresztény egyháznak abból a csökönyös meggyőződéséből, hogy a tisztességes hitetlenség az ő többé-kevésbé megdöbbentő krédója elleni morális támadás” állapította meg Basil Willey. De mondhatjuk-e őszintén, hogy sikerült erről a mélypontról tovább jutni? A Vatikán és az "újjászületett" cionista- keresztény felekezetek jelenleg azt az amerikai elnökjelöltet (és neokonzervatív politikáját) támogatják,  aki a bibliai Isten bíztatására hivatkozva, vallási fensőbbség tudatát hangoztatva vezényli civilek súlyos tízezreit pusztító háborúkba az Egyesült Államokat.

A hajdani európai hódítók célja az aranyszerzés, a kereszténység terjesztése és a korlátlan hatalmat biztosító katonai dicsőség volt.  A Richards Topical Encyclopedia szerint „a szentírás prédikálását a papokra hagyták, akiket mindenhova vittek magukkal, de ők maguk nem nagyon törődtek a tanítások gondos követésével”.  Hogy „nem nagyon” törődtek? Törődtek egyáltalán? Ez az 1939 és 1954 között 11 kiadást megélt, magát történelminek valló  kiadvány igen enyhén fogalmaz azoknak a kitelepítő és irtó hadjáratoknak kapcsán, amelyek az eredeti jézusi tanítással ellentétben, de pápai jóváhagyással és bőséges egyházi részesedést besöpörve milliók életét követelték.

A Római Anyaszentegyháznak meghatározó szerepe volt az Újvilág kialakításában.  A történész, Larry Hise kutatómunkája szerint keresztény papok írták az Amerikában bevezetett rabszolgatartó rendszert védő publikációknak majdnem a felét.  Nem kevesebb mint 275 egyházi embert sorolt fel név szerint, akik a Bibliára való hivatkozással bizonyították, a fehér ember joga és kiváltsága, hogy igavonó baromként „alacsonyabb rendű” feketéket birtokoljon. Feketéket és vörös bőrűnek mondott  indiánokat.

"Paraguayban a jezsuiták vaskemény totális rendszert állítottak fel az indián rabszolga munkára alapozottan" írta Anton Chaitkin. (Treason in America. 1984) 

A Dél-Amerikáról szóló részben az enciklopédia ugyan „merésznek és minden skrupulustól mentesnek” mondja Cortest és „minden hájjal megkentnek” Pizarrot, akik a helyi uralkodó osztály legyilkolása után a szabad és büszke őslakosságot rabszolgaságba kényszerítve halálra dolgoztatták, mégis azt írja: „Elnyerték a dicsőséget, mondhatni indokoltan, vakmerő bátorságukért és romantikus kalandvágyukért.” Lehet nem fennakadni a beékelt szerzői megjegyzésen, „mondhatni indokoltan"?

Mielőtt azonban túlzottan megbotránkoznánk az Újvilágot meghódító rablógyilkosok megdicsőülésén, lapozzuk át Európa egyházi és világi történelmét.  A területért, kincsekért és az istenekért vívott háborúk, irtó hadjáratok hadvezérei és pápái minden korban vagyont, hatalmat és hírnevet szereztek.

 

5.  Népviseletbe öltözött indián asszonyok.  Kuliffay Hanna felvétele. Washington, 2004

Thomas J. DiLorenzo szerint a Plains indiánoknak a szövetségi  hadsereg általi kiirtását a vasúti részvénytársaságok magas szintű politikai kapcsolatai tették lehetővé, azzal a közös céllal, hogy – genocídiumtól sem visszariadva – elrabolják az indiánok területi tulajdonjogát:

„Mint ahogy annyi ember manapság is, az indiánok a kormány hatalmának voltak az áldozatai, nem a kapitalizmusnak és nem is  az európai kultúrának, ahogy a mai politikailag korrekt történészek állítják.” 

A DiLorenzo által említett cél egyértelmű és vitathatatlan, viszont a szorosan összefonódott politikai és a gazdasági hatalomnak a szövetségi katonaság által biztosított közös érdekvédelme aligha szeparálható a hódító jellegű fölényes, rasszista, hipokrita európai kultúrától, ahogy a könyörtelen kapitalizmustól sem. A nézet nem annyira a politikai korrektség, mint inkább egy szekularizálódott, humánusabb társadalomszemlélet mélyebb és átfogóbb, tudományos megalapozottságú értékelésének eredménye.

Gondoljuk csak meg: 1865 nyarán  William Tecumseh Sherman generális kapta meg a nemes feladatot, hogy fegyverrel biztosítsa a republikánus pártvezetéssel anyagi összefonódásban álló vasútipar nyugati irányú terjeszkedési lehetőségeit. DiLorenzo így idézi a feladatot buzgón vállaló generálist:

„Nem fogjuk hagyni, hogy egy pár tolvaj, rongyos indián akadályozza, vagy megállítsa a vasútvonalak terjedését. (...) Megtorlást is alkalmazó elszántsággal kell fellépnünk a Sioux (indiánok) ellen, akár a férfiak, nők és gyermekek exterminációja árán is.”

Egy évvel később, 1867-ben úgy utalt erre a "sikeres" területszerző hadjáratra, mint „az indián probléma végső megoldására”.

 

6.  Kuliffay Hanna felvétele. Legalább húszezerre tehető őslakos ünnepelte az Indián Múzeum avatását Washingtonban.  2004. szeptember 21

A mindenkori területi terjeszkedés és a velejáró szabadrablás elleni ellenállás fegyveres letörése mindig nemzeti érdekként eladott a népnek, és mint ilyen az égiek áldásával járó nemes, dicső tett. Egy híres XIX. századi porosz generális, Helmuth von Moltke (1800-1891) azt írta, a háború integrális része az Isten által irányított világmindenségnek:

A Háborúban az ember legnemesebb erényei játszanak szerepet: bátorság és lemondás,  kitartó kötelességtudás és áldozatvállalásra való készenlét, amely még az élet felajánlásától sem határolódik el. Háború nélkül a világ materializmusba fulladna.

A gondolat leginkább a szintén XIX. századi orosz anarchista, Mikhail Bakunin nem kevésbé perverz gondolatmenetével rezonál, aki szerint  „a pusztítás szenvedélye is kreatív szenvedély”. A pusztítás szenvedélyének tárgya lehet egy ország vagy egy rezervátum, a környezet vagy maga az Ember. 18-20 millió között volt az Afrikából az amerikai kontinensekre rabszolgának  hurcoltak száma. A gyűjtőtáborokban tartás, majd több hetes tengeri átkelés során azonban minden negyedik meghalt, vagy alkalmas pillanatban önként vetődött hullámsírjába. Az emberkereskedelem olyan nagyban bonyolódott, hogy olcsóbb volt új rabszolgát venni, mint a végkimerülésig hajszoltat regenerálni, gyógyítani, ápolni.

„Ez a nagyságában felmérhetetlen humanitás elleni bűncselekmény – a rabszolgasorba taszítás és emberi lények tíz millióinak kizsigerelése – az egyik amerikai holokauszt. Az indián őslakosság exterminációja a másik,írja a közös sorsról  Randall Robinson.  Az európai telepesek érkezése előtt konzervatív mérlegelések szerint is legalább 25 millió indián élt Latin Amerikában. Egy évszázaddal később, az azték és inka birodalmak lerohanása és elpusztítása után alig 4 millió. 

Biztosan nem tolakodna az indián perszeverencia ünnepén újra és újra a felvonulás zenés-táncos forgatagát szemlélő agyába a múlt minden kegyetlensége és bűne, ha a jelenleg általánosan elfogadott kultúra következtében a hódító nagyhatalmi politika napi eseményei nem idéznék fel újra és újra. Talán Lisa Martinovic szavai a legkifejezőbb bizonyítékai a jövőbe igyekvő, változónak látszó világ múltban stagnálásának:

Végül is mindannyian mérgezettek vagyunk egy olyan kulturális örökség által, amely olyan generálisokat szül, akik azzal dicsekszenek, hogy a mi istenünk jobb, mint másoké; olyan nemzet vagyunk, ahol az ügyvédek jó pénzért döntenek róla, ki érdemesült polgári jogokra és ki kínvallatásra; és olyan sajtóorgánummal rendelkezünk, amely együtt nevet az elnökkel, aki azzal viccelődik hogy sehol sem találja a tömegpusztító fegyvereket, amiket a(z iraki) háború igazolására képzelgett. Egy ilyen kultúrában az a (bizonyos) kis bűntudatpirula nincs forgalomban.  Mivel amerikaiak vagyunk (meggyőződésünk, hogy), nekünk nincs megbánni valónk. A terror elleni háborúban a humanitásunk egyike a járulékos veszteségeknek.

Nem félelmetes és visszataszító visszhangja ez a történelmi múltnak? Nem hasonló megfontolásból rombolják és fosztogatják ma az ősi mezopotámiai kulturális örökséget, mint annak idején a városépítő, piramisépítő, templomépítő, útépítő, piactérépítő, kurgánépítő, obszervatórium-építő indián kultúrát? Nem ugyanazokkal az eszközökkel – mint börtön, kínvallatás, megfélemlítés, degradálás, kisemmizés, éheztetés, vízmegvonás, természeti kincsek kisajátítása, kulturális gyökértelenítés, idegen jogrendszer alkalmazása, gazdasági kényszer és kifosztás – operálnak a domináns hatalmak ma is?

 

 7.  Legalább húszezer indián résztvevő ünnepelte az Amerikai Indián Múzeum avatását. Kuliffay Hanna felvétele. Washington, D.C.  2004.

Egyes termőföldben és erdőkben, legelőkben gazdag államokban, mint például Észak-Dakota, az angolul írni-olvasni nem tudó indiánokat több mint egy évszázaddal ezelőtt állami gyámság alá helyezték, és földjeiket, legelőiket bérbe adták. Máshol az olaj, gáz, fakitermelés vagy az ásványok kitermelési joga lett a nevükben bérbe adva. A befolyó összeg azonban soha nem került a helyi tulajdonosok zsebébe, hanem az állami kincstárba folyt be, ami nem volt elszámolásra kötelezhető.  Ha a gazdasági hivatal év végén küldött csekket a 8 gyerekes indián családnak, küldött, ha nem, akkor nem. Ha egyik évben fele annyit küldött, mint máskor, vagy a negyedét, akkor sem volt apelláta.  

Ramona Bennett visszaemlékezésében arról számol be, hogy csalárd „ügyvédek, bírák, rendőrök és üzletemberek, csupa becsületes jó polgárok, vállalkoztak az indiánok feletti gyámkodásra, majd szépen eladták a földjeiket egymásnak, zsebre vágták az intézési vagy közvetítési díjat, aztán kirendelték a serifet és elvitették a generációk óta ott élő indiánokat. Azok az indiánok, akik sehogysem voltak hajlandók elmenni, azokat (összekötözve) a vasúti vágányra téve gyilkolták meg. Földtelenné váltunk a saját rezervátumainkban.” Rendkívüli esetek? Patrick Wolfe, ausztrál antropológus leleplező megállapítása szerint "a genocídium kérdése soha nem áll távol a telepes gyarmatosítás (kritikai) elemzésétől".

A 90-es években a nyomorgó, sokszor filléres segélyből túlélő indiánok szervezkedni kezdtek, aminek során  kiterjedt családok, sokszor egész törzsek és népek közös pereket indítottak visszamenőleges  elszámolást követelve  a központi kormánytól. A kongresszus próbálta rendezni a komplex valami csoda folytán mindig az indiánokat megkárosító rendszert, de sikertelenül. Végül 20 milliót fizetett egy könyvelői cégnek, bogozza ki a könyvelési szisztémát, de állítólag az is kudarcot vallott.  Az ügy végül a bíróságon kötött ki, ahol hamarosan fény derült rá, hogy a Clinton-kormány(*1) belügyminisztériumának illetékesei nem siettek együttműködni: az üggyel kapcsolatos dokumentumokat semmisítettek meg, vonatkozó e-maileket töröltek ki, és  semmibe vették a bírói intézkedéseket, ami miatt végül 40 személy ellen indult eljárás. 

Az 1996-ban indított indián per – országos viszonylatban a legnagyobb közösségi vádemelések egyike – 300 000 egyéni számla ellenőrzését és kifizetését követeli.  Ettől függetlenül 1400 törzsi elszámolás is vár a sorára. A montanai Feketeláb Indiánok pénzügyi szakértője szerint a kormány legalább 10 milliárddal tartozik nekik. A bíróságnak fő a feje, hogy számoltassa el az illetékeseket több mint egy évszázadra visszamenőlegesen, illetve milyen elfogadható egyezséget ajánljon a megkárosítottaknak.

„Ahogy ezek a számlatulajdonosok kezelve lettek... az nemzeti szégyen” – nyilatkozta a Washington Postnak egy demokrata képviselő, akinek a kerületében 40 ezer navajo indián lett jogos járulékától rendszeresen megfosztva.  A megkárosítottak nemcsak kártérítést, hanem a jövőben önálló könyvelési lehetőséget és naprakész elszámolást is követelnek. A belügyminisztérium indián ügyekkel foglakozó osztálya 2005-re ígéri az egyéni számlák nyilvántartását korszerűen intéző rendszer kialakítását.

Egyesek szerint a kifizetetlen egyéni számlák teljes összege 1877 óta mai dollár értékben elérheti a 100 milliárdot. Hogy ebből mennyit fog az állam ténylegesen visszatéríteni? „Semmilyen kártérítés nem lesz, még 10 milliárd sem” nyilatkozta reálisnak tűnő pesszimizmussal Kevin Grover, egy pawni indián, aki a Clinton-adminisztrációban az indián ügyek helyettes titkára volt, és alkalma volt belelátnia a kormány kártyáiba. „Nem lesz sok (jóvátételi) pénz, de annál inkább rengeteg nagyon boldogtalan ember.”  

A washingtoni Indián Múzeum (National Museum of American Indian) elsősorban a túlélés jelképe, de egyben az indiánok előtt álló további küzdelmek szimbóluma is az igazságért, a  végnélküli megrövidítések és diszkrimináció ellen. Gloria Jahoda híres könyve, A könnyek ösvénye, idézi  a hősiességéről, áldozatvállalásáról és sztoicizmusáról híres Fekete Sólyom láncra verését megelőző búcsúszavait: „Egy indián, aki olyan gonosz, mint a fehér ember, nem élne túl a mi nemzetközösségünkben; megölnék és (temetetlen holttestét) farkasok falnák fel.”(*2)

 

*1  A Clinton-adminisztráció idejében számos indián kultúrát védő intézkedésre került sor. 1990-ben született meg a Native American Languages Act, amely védelmezi és bátorítja az indián-amerikaiak szabad  nyelvhasználati jogát és közvetítő nyelvként való használatát az iskolákban.  Jogot ad a törzseknek, hogy a saját nyelvükön folytassanak üzleti gyakorlatot. Feljogosítja az iskolákat, hogy más idegen nyelvhez hasonlóan felvehetővé és vizsgaképessé tegyék az indián nyelveket, stb.  További Clinton-intézkedések: Indian Arts and Crafts Act (1990), Native American Graves Protection and Reparation Act (1990),  Native American Free Exercise of Religion Act (1994),  National American Indian Heritage Month (1996),  Executive order on Indian Sacred Sites (1996),  Sand Creek National Monument Act (2000) and President Clinton’s Executive Memorandum, April 29th (1994) – “I am strongly committed to building a more effective day-to-day working relationship reflecting respect for the rights of (Indian) self-government due the sovereign tribal governments.”

*2  Az idézet folytatása: „The white  men carry false looks and deal in false actions; they smile in the face of the Indian to cheat him, thay shake him by the hand to gain his confidence, to make him drunk, to decieve him, to ruin his wife. We told them to let us alone and keep away from us, but they followed on and beset our paths, and they coiled themselves around us like the snake.  They poisened us by the touch.  We are not safe.  We live in danger.  We are becoming like them.”

 

2004 október

 

Az Amerika.lap.hu Kultúra rovata jegyzi Kuliffay Hanna fenti, Vér, arany, istenek és harci dicsőség című 2004-ben készült helyszíni képes beszámolóját Washington, D.C.-ből

 

A startlap indian.lap.hu oldalán a POLITIKA, JOG rubrika jegyzi (Arany, isten, dicsőség címmel), és az évek során sok száz olvasót jelentett Hanna fenti  Vér, arany, istenek és harci dicsőség című esszéjének.

 

Addendum

George W. Bush 2006-os költségvetési javaslatában 2,2 milliárd dollárral kívánja csökkenteni az Indián Ügyek Bürójának elsősorban iskolaépítésre előirányzott összegét. Ez gyakorlatilag a teljes  iskolaépítésre és -fejlesztésre szánt összeg megvonását, tehát az országos program likvidálását jelenti, míg más kulturális programmok, többek között a Smithsonian Intézet, jövőre változatlanul teljes egészében megkapják az évi  kormánytámogatást. (2005 február)

 

The British colonies that eventually became the U.S. were inextricably bound up in genocide and slavery.  That is a commonplace.  Less well understood is that they were also agents of imperialism.  The Europeans and their white descendants killed more than 50 million Native Americans to subdue the continent.  It was “the worst human holocaust the world had ever witnessed” and as pure an act of both genocide and imperialism as has ever been accomplished. Yes, it was dressed up in the sociological fig leaves of “Manifest Destiny” and “bringing civilization to the savages,” but it was inescapably an act of mass murder and pillage by an industrial-age civilization exterminating and expropriating the land from a people still living in the stone age.  That is not a value judgement, but a statement of fact. (Robert Freeman: The Lessons the U.S. Will Probably Not Learn from Afghanistan. August 21, 2021)

A jelen legkiáltóbb bűne a kettős mércével való mérés! Mikor II. János Pál pápa az USA-ba utazott Amerika felfedezésének 500. évfordulójára, egy öreg indián, a nagyrészt kiirtott őslakosok képviseletében díszes bibliát nyújtott át a pápának, mondván: „Szentatya, erre a könyvre a keresztényeknek nagyobb szükségük van, mint nekünk, mert őseinket halomra gyilkolták, kínozták és kirabolták. Ezért ezt visszaadjuk most Magának”. A leírás szerint II. János Pál pápa elsírta magát. (Dr. Kis György nyugalmazott plébános közlése. Bakonyszentlászló)

Our "Witness Against War" walk is in Wisconsin, traversing traditional land of the Ho-Chunk Nation, also known in English as "People of the Big Voice." In 1836, U.S. settlers, including farmers and miners, coveted this lush farmland and its rich mining resources and forced the Ho-Chunk to sell it all for a pittance. The U.S. government imposed repeated roundups and "removals" on them, resettling them from Wisconsin to Iowa, from Iowa to Minnesota, then to South Dakota and onward, in dangerous, and for some deadly, forced transports. "In the winter of 1873, many Ho Chunk people were removed to the Nebraska reservation from Wisconsin, traveling in cattle cars on trains," according to the Nation's web site (www.ho-chunknation.com). "This was a horrific experience for the people, as many elders, women and children suffered and died." Some of the transports were imposed to remove the Ho-Chunk people from conflicts with other nations -- conflicts created by previous forced transports. (Kathy Kelly: The Big Voice. Truthout)

"We must act with vindictive earnestness against the Sioux, even to their extermination, men, women and children ... during an assault, the soldiers cannot pause to distinguish between male and female, or even discriminate as to age." (General William T. Sherman. 1873)

Sioux girl with her doll, 1890. Sourse: Reddit

Even though they were displaced long before the end of the 19th century, by 1890 the Sioux Nation had yet to face their worst indignity. Over the course of their existence the Sioux were split into being the Dakota and the Lakota, and on December 29, 1890, the 7th Cavalry Regiment surrounded the Lakota in order to force them to move to Omaha, Nebraska. The Lakota didn’t want to leave Wounded Knee Creek, so the 7th Calvary fired on them until 150 of the Lakota Sioux were dead. After burying the men, women, and children in a mass grave the 9th Calvary moved onto a nearby reservation in order to watch over the remaining Sioux. (60 Vintage Photos From Forgotten Moments In History. Rare CollectionApril 3, 2019)

America is not alone among nations in making mythology of history. Myth comforts. History, which is to say truth, instructs, often painfully. And it is a painful truth that the guns, germs, and steel of our forebears precipitated the great bloodletting that rid Indian Country of Indians and damned the few survivors to POW camps (now called reservations) where they remain the poorest, most diseased, and worst schooled among us. The link between our myth-making and their destitution is direct. For to forget that our nation virtually destroyed theirs is to absolve ourselves of a duty to make amends. We have been absolving ourselves for half a millennium now. (Steve Hendricks: Thanksgiving We Can Believe In.  Commondreams.org)

Christopher Columbus was a Sociopath. "It appears to me, that the people are ingenious, and would be good servants and I am of opinion that they would very readily become Christians, as they appear to have no religion," wrote Columbus in his journal upon encountering the natives of Guanahani.Columbus installed himself as "viceroy and governor of [the Caribbean islands] and the mainland" of America. He instituted slavery (encomiendo) and engaged in the systematic extermination of the native Taino population. These natives numbered approximately 8 million when Columbus arrived; upon his departure the Taino numbered around 100,000. A census taken in 1542 reported only 200 remained. By 1555 the natives of Haiti were completely extinct. "All told, it is probable that more than one hundred million native people were 'eliminated' in the course of Europe's ongoing 'civilization' of the Western Hemisphere," explains Ward Churchill. (Kurt Nimmo: Imperial Sociopath)

"Africans became victims of the discovery of America as surely as did the American Indians." (Jack Weatherford antropologist)

In one of the largest settlements in the Roman Catholic church's sweeping sex abuse scandal, an order of priests agreed Friday to pay $166.1 million to hundreds of Native Americans and Alaska Natives who were abused at the order's schools around the northwestern U.S.  The Jesuit order, called the Oregon Province of the Society of Jesus, has been accused of using its schools in remote villages and on reservations as dumping grounds for problem priests. Attorneys representing the mostly Native American and Alaskan Native victims said the abuse added to the mistreatment already endured by these children, some of whom were forcibly removed from their homes to attend these schools.  The settlement between the more than 450 victims and the province also calls for a written apology to the victims and disclosure of documents to them, including their medical records. (…) Clarita Vargas, 51, alleges she and her two sisters were abused by the head of St. Mary's Mission and School, a former Jesuit-run Indian boarding school on the Colville Indian Reservation near Omak, Washington state, in the late 1960s and early 1970s.  The abuse began when they were as young as 6 or 7. (Donna Gordon Blankinship: Jesuits settle Northwest sex abuse cases for $166 million  - Catholic Church's third-largest deal in U.S. involves more than 450 victims. Associated Press.  March 2011)  

"There are more American Indians alive today than there were when Columbus arrived or at any other time in history. Does this sound like a record of genocide?" Radio talk show know-it-all Rush Limbaugh. Yet according to the 2000 Census, there were 1,678,765 Indian Americans, down from an excess of 12 million prior to the arrival of Columbus. Not only is Limbaugh a liar -- he is an ignoramus. But then considering he makes a comfortable living inventing excuses for neocon sociopaths, this should probably be expected.  (Kurt Nimmo: Imperial Sociopath)

Papal Bulls of the 15th century gave Christian explorers the right to claim lands they "discovered" and lay claim to those lands for their Christian Monarchs. Any land that was not inhabited by Christians was available to be "discovered", claimed, and exploited. If the "pagan" inhabitants could be converted, they might be spared. If not, they could be enslaved or killed. The Discovery Doctrine is a concept of public international law expounded by the United States Supreme Court in a series of decisions, initially in Johnson v. M'Intosh in 1823. The doctrine was Chief Justice John Marshall's explanation of the way in which colonial powers laid claim to newly discovered lands during the Age of Discovery. Under it, title to newly discovered lands lay with the government whose subjects discovered new territory. The doctrine has been primarily used to support decisions invalidating or ignoring aboriginal possession of land in favor of colonial or post-colonial governments. John Marshall, who is most credited with describing the doctrine, did not voice wholehearted support of the doctrine even while using it to justify judicial decisions. He pointed to the doctrine as simple fact, looking at the possession-takings which had been supported by it as things which had occurred and had to be recognized. The supposedly inferior character of native cultures was a reason for the doctrine having been used, but whether or not that was justified was not relevant for Marshall. This Doctrine governs United States Indian Law today and has been cited as recently as 2005 in the decision City Of Sherrill V. Oneida Indian Nation Of N.Y." (Posted by gardenernorcal)

"There are two things that should be taken away from man: alcohol and religion!” (Benitio Juarez Zapotec-Indian who became President of  Mexico)

"I will examine the situation of the American Indian/Native American, Alaska Native and Hawaiian peoples against the background of the United States' endorsement of the UN declaration on the rights of indigenous peoples. I will examine the situation of the American Indian/Native American, Alaska Native and Hawaiian peoples against the background of the United States' endorsement of the UN declaration on the rights of indigenous peoples. My visit aims at assessing how the standards of the declaration are reflected in US law and policy, and identifying needed reforms and good practices." (University of Arizona professor of human rights, James Anaya UN special rapporteur on indigenous peoples) [The US signed up in 2010 to the declaration, which establishes minimum basic rights for indigenous people globally.]

Many of the country's estimated 2.7 million Native Americans live in federally recognised tribal areas which are plagued with unemployment, alcoholism, high suicide rates, incest and other social problems. The UN mission is potentially contentious, with some US conservatives likely to object to international interference in domestic matters. Since being appointed as rapporteur in 2008, Anaya has focused on natives of Central and South America. (…) Apart from social issues, US Native Americans are involved in near continuous disputes over sovereignty and land rights. Although they were given power over large areas, most of it in the west, their rights are repeatedly challenged by state governments. (UN to investigate plight of US Native Americans for first time. The Guardian. April 22, 2012)

Eighteen more First Nations have officially signed on to set in motion the process of divesting themselves of the 34 land-related sections of the Indian Act, which gives them control of their land, resources and environment. The signing, announced by the ministry of Aboriginal Affairs and Northern Development (AAND) on April 13, means that the 18 First Nations scattered across Canada will once again make the decisions on how to use their land and resources. The Framework Agreement, as it’s called, was originally created in the late 1990s to begin returning some measure of autonomy. “This is another historic day for the Framework Agreement,” said Chief Robert Louie, Chair of the First Nations Lands Advisory Board (LAB), in a statement. “Eighteen more First Nations now have the opportunity to assume jurisdiction over their reserve lands. This control is a critical step on the path to self-sufficiency.” (18 First Nations Sign Framework Agreement to Take Back Control of Their Lands. ICTMN Staff April 21, 2012)

So, Columbus and his successors were not coming into an empty wilderness, but into a world which in some places was as densely populates as Europe itself, where the culture was complex, where human relations were more egalitarian than in Europe, and where the relations among men, women, children, and nature were more beautiful worked out than perhaps any place in the world. (Howard Zinn: People's History of the United States. 2003)

“This important step will allow them to operate at the speed of business, creating economic and job opportunities and leading to more self-sufficient communities.”  (…) The federal government has committed $20 million over the next two years to enable First Nations to undergo this process." (AAND Minister John Duncan. April 2012) [First Nations is a term that collectively refers to various Aboriginal peoples in Canada who are neither Inuit nor Métis.There are currently over 630 recognized First Nations governments or bands spread across Canada, roughly half of which are in the provinces of Ontario and British Columbia.The total population is nearly 700,000 people.]

Papal Bulls of the 15th century gave Christian explorers the right to claim lands they "discovered" and lay claim to those lands for their Christian Monarchs. Any land that was not inhabited by Christians was available to be "discovered", claimed, and exploited. If the "pagan" inhabitants could be converted, they might be spared. If not, they could be enslaved or killed. The Discovery Doctrine is a concept of public international law expounded by the United States Supreme Court in a series of decisions, initially in Johnson v. M'Intosh in 1823. The doctrine was Chief Justice John Marshall's explanation of the way in which colonial powers laid claim to newly discovered lands during the Age of Discovery. Under it, title to newly discovered lands lay with the government whose subjects discovered new territory. The doctrine has been primarily used to support decisions invalidating or ignoring aboriginal possession of land in favor of colonial or post-colonial governments. John Marshall, who is most credited with describing the doctrine, did not voice wholehearted support of the doctrine even while using it to justify judicial decisions. He pointed to the doctrine as simple fact, looking at the possession-takings which had been supported by it as things which had occurred and had to be recognized. The supposedly inferior character of native cultures was a reason for the doctrine having been used, but whether or not that was justified was not relevant for Marshall. This Doctrine governs United States Indian Law today and has been cited as recently as 2005 in the decision City Of Sherrill V. Oneida Indian Nation Of N.Y."  (Posted by gardenernorcal)

"The conquest of the New World set off two vast demographic catastrophes, unparalled in history: the virtual destruction of the indigenous population of the Western hemisphere, and the devastation of Africa as the slave trade rapidly expanded to serve the needs of the conquerors, and the continent itself was subjugated." (Noam Chomsky: Year 501: The Conquest Continues. 1999)

Andrew Jackson was a slave-owning backwoodsman from South Carolina, of Irish descent. He was a Presbyterian. He was also an aggressive and avaricious "second generation" frontiersman and an aristocrat of the New Order, a politico-businessman with "connections", a cotton planter, a land-speculator and a bully. Exploiting his appointment to various public offices (judge, congressman, senator), Jackson dislodged thousands of poor white farmers and sent them streaming into Indian lands, where new "provocations" would provide an excuse for Jackson (also a general in the militia) to renew aggression against the native tribes. In 1814 "King Andrew" led a savage campaign against the Creek nation long settled in the rich lands of the southeast. Though all the tribes were fearful of white encroachment the Creeks were divided, both on the issue of an alliance with the British (then at war with the U.S.) and on acceptance of the ways of the white man (they were, after all, one of the "civilized" tribes.) Not that the difference of tribal opinion really mattered. Determined and ruthless, Jackson sequestered lands even from tribes that had fought as his allies. Vast tracts of Alabama and Mississippi were parcelled out to white settlers, with Jackson taking much of the land for himself.  In 1818, now enjoying the rank of Major General in the regular army, Jackson audaciously invaded the land of Seminole Indians living in Spanish Florida, ostensibly because the Seminole were accepting runaway slaves as members of their tribe. In command of 3000 troops Jackson wiped out several Indian villages and annexed Florida. What a star. In 1829 he became President. (Kenneth Humphreys: Birth of a Nation. The Christianization of America 1750-1850)

Auschwitz is not the world's biggest grave or worst site of extermination the Mountain of Riches in Potosi, Bolivia is. Potosi is the Auschwitz of the Americas Holocaust during the worst Conquistador period it buried the slaved and exterminated bodies of more than 2 million Indians and then in the generations since another 6 million Bolivian Indians by the silver mine slavery. The Spanish used industrial methods nearly three hundred years before the Manchester Industrial Revolution to acquired silver and exterminate the native population. The original basis of the European money system. Every single silver coin sent back to Spain cost 10 Indian lives. This was only a small of part of the America Holocaust that begin in the Caribbean under Columbus who exterminated 7 to 8 millions Arawaks in Cuba and Hispanola then it spread across South and then North America with both Spanish Catholic and English Protestant mass extermination of Indian people in which Christianity and the rituals of Christianity were part of the horrific bloodletting. The America Holocaust cost at least 90 million lives and begin when the global population was only 1 Billion. The 400 years of slaughter extended into US foreign policy in recent post WW2 era in places like Guatemala. Recently we had the spectre of seeing two blatantly interfaced pieces of evidence of the colonialist exterminator cultures of the New Rulers of the World. When Senator John McCain inserted a disgusting piece of pork into the latest edition of the NDAA that handed sacred Apache lands over to Australian mining corporation Rio Tinto. Less than ten days later the USA and Australia voted NO at the security council blocking recognition of Palestinian statehood. The racist colonialists never change. (Howard Simon Marks cinema2008@europe.com. Manchester UK. Jan 28th 2015)

The extermination in the Americas began with the Spanish. I stated clearly that both Spanish Catholic and English Protestant phases of the America Holocaust had as David Stannard in his book AMERICAN HOLOCAUST pointed out were carried out as Holy Wars with the genocidal killing often drenched in religious ritual. (Olvasói hozzászólás. 2015 január)

A második világháborúig az amerikai indiánok száma 60 millióról 800 ezerre csökkent. Az ezt megelőző első világháború a Hopi indiánok hite szerint nem az 1914-ben kezdődött volt, hanem az, ami akkor nyílt meg, amikor Kolombusz Kristóf a földjükre lépett. Ezzel vette kezdetét ugyanis az agresszív európaiak térhódítása, mely térhódítást a hirtelen felemelkedő ifjú Amerika szisztematikusan folytatott. Ugyanettől az időponttól viszont más is elkezdődött, ez pedig az azóta világuralomra tört nagyhatalom összeomlása. Az összeomlás jelei ma már kétségtelenül tapasztalhatók az Újvilágban, melynek okai mind egy irányba mutatnak. Az amerikai ember elszakadt a természettől, azt kizsákmányolja, a hopik szerint pl. pusztítja a környezetet, leginkább a vizet és a levegőt. Ez eltart egy ideig, taglalja a film, de a földanya egyszer visszavág, megszünteti ezt az áldatlan állapotot. (Béer) (Az első világháború az amerikai indiánok kiirtása volt… Út a jövőbe. EU Társadalom és jog. 2013. Október 28)  

*

BILL MOYERS: It seems to me this book's theme is love, survival and memory. And I would think that love, survival and memory are themes that come to you from your American Indian past, because that's what Indians have done. They've survived, and memory is very important to them, isn't it?

LOUISE ERDRICH: Memory is all. Memory is where the language resided, because it was an oral language. The stories resided. They were not written down. They were describing mnemonic devices. But I have to say that as you said that the image of my father came into my mind. I thought about the letters he's written me. He's written me hundreds, maybe thousands of letters over my lifetime. And his letters are really the treasures of my life. They take in whole pieces of memory and they're his gift to me. He described everything that was happening around him. And as I read back through, I have a very different life than what I remember. I have—and I have it in his letters.

BILL MOYERS: Well, I know you are very close to your father. But you don't seem to live very close to that Germanic tradition. It seems to me that you really draw mostly from this Native American imagery that's in you, in your past.

LOUISE ERDRICH: I think that is one of the reasons that Native American people puzzle other people. Why is that so strong with them? Why don't they just become like the rest of us? What is it that's so important in their culture that they cling to it so? I think it has to do with the belongingness and the sense of peace that I feel among other native people, this sense of community, you're in the comfort of a very funny, grounded people, who are related to everything that's around them, who don't feel this estrangement that people feel so often. And that's why being Ojibwe or Anishinabe is so important to me. I'm very proud and very comfortable with it.

(Bill Moyers Journal. PBS. Interview with author Louis Erdrich)

*  *

“(Dan) Inouye had a very deep understanding of the terrible tragedies that Native people had gone through,” says (U.S. Senator Ben Nighthorse) Campbell. “He understood history and geography well. As a thoughtful person he could look around Washington and realize that maybe 200 years ago somebody else called it a mosquito-infested swamp but that was home for a lot of Native people who lived in that area before the coming of the pilgrims or the coming of the people we know who established what we now think of as Washington, D.C. All of [the original Native people of the area] had been driven away. He believed they had an aboriginal right to Washington, D.C. and that maybe this museum was a way of reestablishing that right.” (Liz Hill: A Warrior Chief Among Warriors: Remembering U.S. Senator Daniel K. Inouye. American Indian. Spring 2014 issue)

A beaming Daniel K. Inouye, longtime Democratic United States Senator from Hawaii, stood in front of an ebullient audience of some 20,000 American Indians, Alaska Natives and Native Hawaiians, the largest indigenous gathering in history in Washington, D.C. It was September 21, 2004, the grand opening of the Smithsonian’s National Museum of the American Indian on the National Mall. Inouye’s dream – and the dream of so many others – had come true. (Liz Hill: A Warrior Chief Among Warriors: Remembering U.S. Senator Daniel K. Inouye. American Indian. Spring 2014 issue) [Sen. Inouye died in December 2012 at the age of 88]

The history of the United States is a history of settler colonialism. The objective of US authorities was to terminate their existence as peoples -- not as random individuals. This is the very definition of modern genocide.  (Mark Karlin: The United States Has Still Not Acknowledged It Committed Genocide Against Indigenous Peoples. Truthout. October 23, 2016)

"We must act with vindictive earnestness against the Sioux, even to their extermination, men, women and children ... during an assault, the soldiers cannot pause to distinguish between male and female, or even discriminate as to age." (General William T. Sherman. 1873)

By the 1840s this belief crystalized into the concept of manifest destiny. Then we begin to see the emergence of anthropology and what we now call scientific racism -- a science-based ideology that all non-white people are inferior to white Europeans. This Social Darwinism finds its way into Supreme Court decisions about Native lands and nations, which then become the basis for laws and policies that systematically justify extermination, forced assimilation and endless other depredations -- that all have at their root the goal of transferring Native lands into white ownership. This is why we say that settler colonialism is a structure that eliminates Natives so that settlers can replace them. And it is this structure that still frames the body of federal Indian law that governs what happens to Native nations and individuals today, all guided by the impulse to eliminate. (Mark Karlin: The United States Has Still Not Acknowledged It Committed Genocide Against Indigenous Peoples.  Truthout. October 23, 2016)

America was a slave owning society. It was built by slave labor, and to an only slightly lesser degree by immigrant labor. White men control the seats of power. They did in colonial America and they do today. There is an indelible psychoanalytical theme buried in American history and it turns on the vicious lynch mobs and race riots of the last century and before, and on the genocide of Native Americans. And it can seen in the history of the so called *Indian Schools* that forcibly took young native Americans from their families and placed them in boarding schools where the intention was to beat the *Indian* out of them (see Dennis Banks, who died just this last month). For there is something that had to be pacified and neutralized in indigenous peoples, just as there was in the former slave communities that were black America. And this is the narrative of White Supremacism. (John Steppling: City on a Hill. Counterpunch. December 1, 2017)

A keresztény vallást alig ötszáz éve ismerik a kontinensen. Miután Kolumbusz Kristóf megérkezett Amerikába, a katolikus egyház misszionáriusai szinte azonnal követték őt. Az európai méreteket is megszégyenítő templomokat és egész városokat építettek fel. A hódítók pedig egyfajta legitimációt kaptak az őslakosok által uralt területek leigázására, amennyiben azt az Apostoli Szentszék nevében tették. 1494-ben már VI. Sándor egyházfő szentesítette azt a szerződést, amely Dél-Amerikát Spanyolország és Portugália között osztotta fel azzal a feltétellel, ha a bennszülöttek felveszik a keresztény vallást. „Az expedíciód elsődleges célja, hogy Istent szolgáld, és terjeszd a katolikus hitet” – írta a pápa levelében Hernán Cortésnak, az Azték Birodalom leigázójának is. – Sokan azt gondolják, hogy csak Európában volt inkvizíció. Pedig itt, ezen a kontinensen is komoly vérengzés folyt a kereszténység jegyében – magyarázta Daniel, egy perui vállalkozó. – Csak itt, Limában több ezer embert végeztek ki, mert nem akarták felvenni a kereszténységet – mondta. (Farsang Ilona: Dél-Amerika a katolikus egyház reménysége - Az Argentin születésű Ferenc új identitást adott a spanyol ajkú vallásosaknak. Buenos Aires, 2017. december  27)

So let’s look at this trendy Native American phrase. ‘Cause as far as calling them Americans is concerned, do I even have to point out what an insult this is? We steal their hemisphere, kill 20 million or so, destroy 500 separate cultures, round up the survivors and put them on the worst land we can find, and then we want to name them after ourselves. Haven’t we done enough? Huh? Do we have to degrade them further? [Cheers and applause] And as far as these campus liberals – many of them well-meaning, I assume – who insist on saying Native American are concerned, here’s something they should be told: it’s not up to you to be naming people and telling them what they ought to be called. If you’d leave the campus once in a while, you’d learn that most Americans — most Indians, I’m sorry — are insulted by the term Native American. The American Indian movement will tell you that if you ask them. I did. They told me. You know what the Indians would like to be called? By their real names: Tuscarora, Sioux, Kiowa, Chiricahua, Mescalero, Cherokee, Cheyenne, Mohawk, Seminole, Choctaw, Chickahominy, Comanche, Shoshone, and so on and so on. There were 500 nations, not just one. You’d think it would have been a fairly simple thing for us to come over here to this continent, eliminate the forests, dam up the rivers, build our malls and massage parlors, sell our blenders and whoopee cushions, poison ourselves with chemicals, commit genocide, and let it go at that. But no, no. We have to compound the insult—‘Native Americans.’ I’m glad they have their gambling casinos now. It pleases me that white people are losing their rent money to the Indians. Maybe, maybe, [Cheers and applause] maybe the Indians will get lucky and win their country back. Actually, they wouldn’t want it. Look what we did to it. (George Carlin. US Comedy Arts Festival. March 1, 2002)

*

"Given the longstanding, distinctly non-Indian character of the area and its inhabitants, the regulatory authority constantly exercised by New York State and its counties and towns, and the Oneidas’ long delay in seeking judicial relief against parties other than the United States, we hold that the Tribe cannot unilaterally revive its ancient sovereignty, in whole or in part, over the parcels at issue. The Oneidas long ago relinquished the reins of government and cannot regain them through open-market purchases from current titleholders. Standards in federal law and equity practice preclude the Tribe from rekindling embers of sovereignty that long ago grew cold." (Camille Caldera: Fact check: Ruth Bader Ginsburg had 'mixed' record on tribal law, Native American sovereignty. The claim: Ruth Bader Ginsburg was 'anti-Indian. USA TODAY. September 22, 2020)

[A post on Instagram claims that Supreme Court Justice Ruth Bader Ginsburg, who died Friday, was "anti-Indian." "She enforced the racist 'Indian character' of stolen land in cases such as Sherill v. Oneida. She wrote the majority opinion, saying the court must prevent 'the Tribe rekindling the embers of sovereignty that long ago grew cold.'" In Sherrill v. Oneida, Ginsburg delivered blow to Native American sovereignty claims. It's true that in 2005 Ginsburg wrote the majority opinion in City of Sherrill v. Oneida Indian Nation of New York. The high court ruled 8-1 in favor of the city of Sherrill. At issue in the case was whether land parcels granted to the Oneida Nation by a treaty in 1794, which had since been sold and only recently repurchased by the tribe, should be considered part of its reservation and therefore be exempt from local taxes. In her opinion, Ginsburg held that the Oneida Nation could not reassert its sovereignty over the land, and had to pay taxes to the city.]

“… based solely on her opinion in that case, it'd be reasonable to say Ginsburg was anti-Indian. The language in the decision was very offensive, because it implies that Native nations are a relic of America's past, that tribal sovereignty is nonexistent in the present day. If you look just at that decision, it's accurate. But if you take a broader look at her record, I would say the record is mixed." (Carole Goldberg, a law professor at the University of California, Los Angeles. USA Today. 2020)

*    * 

Trump has long shown a fascination with Mount Rushmore. South Dakota Gov. Kristi Noem said in 2018 that he once told her straight-faced that it was his dream to have his face carved into the monument. He later joked at a campaign rally about getting enshrined alongside George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt and Abraham Lincoln. And while it was Noem, a Republican, who pushed for a return of fireworks on the eve of Independence Day, Trump committed to visiting South Dakota for the celebration. (Although) for many Native American people, including the Lakota, Cheyenne, Omaha, Arapaho, Kiowa and Kiowa-Apache, the monument is a desecration to the Black Hills, which they consider sacred. Lakota people know the area as Paha Sapa — “the heart of everything that is.” (Stephen Groves: Native Americans protesting Trump trip to Mount Rushmore. AP.  June 16, 2020)

 

“I don’t go so far as to think that the only good Indians are dead Indians, but I believe nine out of every 10 are ...” (Franklin D. Roosevelt, amerikai elnök)

“Mount Rushmore is a symbol of white supremacy, of structural racism that’s still alive and well in society today. It’s an injustice to actively steal Indigenous people’s land, then carve the white faces of the colonizers who committed genocide.” (Nick Tilsen, a member of the Oglala Lakota tribe and the president of a local activist organization called NDN Collective. June 26, 2016)

Tim Giago, a journalist who is a member of the Oglala Lakota tribe, said he doesn’t see four great American leaders when he looks at the monument; he sees four white men who either made racist remarks or initiated actions that removed Native Americans from their land. Washington and Jefferson held slaves. Lincoln, though he led the abolition of slavery, approved the hanging of 38 Dakota men in Minnesota after a violent conflict with white settlers there. Roosevelt is reported to have said, “I don’t go so far as to think that the only good Indians are dead Indians, but I believe nine out of every 10 are ...” (Stephen Groves: Native Americans protesting Trump trip to Mount Rushmore. AP. June 16, 2020)

The Passamaquoddy Tribe reacquired 140 acres of their ancestral territory, thanks to help from The Nature Conservancy which granted them funds to purchase Pine Island, known to them as Kuwesuwi Monihq. The largest island on Big Lake, Maine, the place has deep historical and cultural significance to the Passamaquoddy community. The small tribe of 3,700 Native Americans had lived there for at least 10,000 years. “The Tribe felt this land loss was an injustice,” explains Indian Township’s Chief William Nicholas. Today with the island’s return, he continues, “There is no doubt that the Ancestors are jumping all over the place over there.” Because of its cultural significance, regaining this stolen treaty land has been a high priority for the Tribe. Then, the island came up for sale. “For $449,000 you could buy 143 acres of forests with sweeping views of the rugged shoreline of Big Lake in Maine… a unique property steeped in history … with only two owners in the last 95 years,” wrote the real estate agent. Chief Nicholas contacted First Light—a collective of advocates working to serve as a bridge between conservation organizations and tribal communities. First Light and The Nature Conservancy in Maine partnered with the Tribe to remedy an historical injustice and reacquire the island. “The Passamaquoddy People have dwelled on and cared for Kuwesuwi Monihq for countless generations,” said Corey Hinton, Esq., Passamaquoddy Citizen and Lead Attorney.“The return of the island to the Tribe will allow us to return home and to resume our stewardship of this special place.”(Native American Tribe in Maine Gets Back Sacred Island Taken 160 Years Ago. Good News Network. June 12, 2021) [Kártérítésről ugyan szó sincs, mégis… mégis egy béna  bolhaugrás  előre…]

The pope’s visit to Maskwacis, 60 miles from Edmonton, was his first public appearance since his arrival in Canada on Sunday. His nearly weeklong visit to the country, which ends Friday, will be dedicated to asking forgiveness and seeking to reconcile his church with Canada’s indigenous people. The 85-year-old pope, who suffers from a torn ligament and a fracture in his right knee, used a wheelchair throughout the event but rose briefly to greet indigenous leaders with him on stage. Pope Francis has made public apologies before, including for the Catholic Church’s persecution of Protestants and its failure to protect minors from sexual abuse by priests. But he has never framed an entire trip around an apology until his visit to Canada, which he has described as a penitential pilgrimage. Monday morning’s speech was a passionate repudiation of “the ways in which, regrettably, many Christians supported the colonizing mentality of the powers that oppressed the indigenous peoples.” (Francis X. Rocca: Pope Francis Atones for Catholic Abuse of Indigenous Children in Canada. The Wall Street Journal. July 25, 2020) [Pope Francis visited the site of a former residential school for indigenous Canadian children on Monday morning and repeatedly apologized for Catholics’ role in government-sponsored “projects of cultural destruction and forced assimilation” that he said had devastated their communities.]

The Catholic Church ran a large number of Canada’s residential schools, where over the course of more than a century more than 150,000 indigenous children were enrolled—often by force—in an effort to assimilate them to white Canadian culture. Many of the children were sexually or physically abused, according to a 2015 report by a Truth and Reconciliation Commission funded by the Canadian government. Before his prayer on Monday at Maskwacis, Pope Francis visited a cemetery at the site for a moment of silent prayer. Last May, the discovery of possible evidence of 200 suspected graves at another former residential school in British Columbia set off a passionate national discussion of the schools. The Canadian Conference of Catholic Bishops issued a collective apology last September for “grave abuses that were committed by some members of our Catholic community.” The following month, the Vatican announced that Pope Francis would travel to Canada. (Francis X. Rocca: Pope Francis Atones for Catholic Abuse of Indigenous Children in Canada. The Wall Street Journal.  July 25, 2020)

*

Irodalom:

Stannard(*1) has estimated that almost 100 million Indigenous people in the Western Hemisphere have been killed or died prematurely because of the Europeans and their descendants during the past five centuries. Stannard reached this conclusion by estimating the original Native population at approximately 100 million and by noting that this number had fallen about 95% by the beginning of the twentieth century. Ward Churchill has estimated the total of Indigenous deaths to be somewhat greater than 100 million.

As staggering as these numbers are, Thornton’s(*2) research provides a compelling reason to believe that the human costs of the Indigenous Holocaust were much greater. As noted above, Thornton developed a smaller estimate of about 75 million Indigenous inhabitants of the Western Hemisphere in 1492, and this population declined to less than 5 million by 1900. These numbers would appear to indicate that the loss of life was around 70 million for the hemisphere. Also, as previously remarked, Thornton estimated that the Indigenous population of the present-day coterminous United States was more than 5 million in 1492 and only about 250,000 in 1900. These numbers would appear to indicate that the loss of life was around 5 million here. However, it is at this point in the computation of Indigenous deaths in the present-day coterminous United States that Thornton has raised a vital issue. He has explained:

Such a population decline implies not only that some 5 million American Indians died during the 400 years but also that, in fact, many times the approximate figure of 5 million died, as new but ever numerically small generations of American Indians were born, lived, and died.

*1 David E. Stannard: American Holocaust: The Conquest of the New World. New York: Oxford University Press, 1992)

*2 Russell Thornton: American Indian Holocaust and Survival: A Population History since 1492. Norman: University of Oklahoma Press, 1987)

David Michael Smith: Counting the Dead: Estimating the Loss of Life in the Indigenous Holocaust, 1492-Present. University of Houston-Downtown

*

The Catholic Church insisted that every priest in charge of indoctrinating a tribe interrogate the Indians to find out who were the "mohanes, chupaderos and hechiceros" and what "harm" they did. Every way possible was used to separate the Indians from following their traditional beliefs and ceremonies. When this proved impossible, Spanish priests mounted Christian crosses on top of rocks containing native rock art, held mass at sacred Indian ceremonial sites, and even painted Catholic abbreviations such as "IHS" (Zipacon, Cundinamarca) and religious sayings in Latin such as "Ipse Jubet Mortis Nos" (The same person gives us life and death) (Facatativa, Cundinamarca) (Munoz1:18) on the rock using the same colors and dyes used by the Indians to show the power of the Catholic Church over native religions.  Indians who survived the Spanish onslaught obviously weren't the ones entrusted with the secret signs, symbols and cosmic knowledge of their tribe. All the survivors would say was that the paintings and engravings were there long before they were born and that their meaning was unknown to them. The few who had some insight into rock art meanings kept their mouths shut to avoid being tortured or killed for beliefs in the "devil." Studies of the meanings behind rock art motifs in Colombia have been frustrated by the lack of knowledge of even which culture made them since most Indigenous populations and their settlements disappeared rapidly when the Spaniards arrived. Today, for example, we can only say that rock art in the Savanna of Bogota and in the mountainous terrain leading down to the Magdalena River valley is in what we call the historic Muisca and Panche cultural zones. In the Panche zone, the province of Tocaima was decimated from 15,000 taxpaying Indians in 1542 to only 1,300 during a forty year period up until 1582.

(Harry A. Marriner: Colombian rock art motifs: some ideas for interpretation)

"Dear President Bush. Please send your assistance in freeing our small nation from occupation. This foreign force occupied our lands to steal our rich resources. They used biological warfare and deceit, killing thousands of elders, children and women in the process. As they overwhelmed our land, they deposed our leaders and people of our own government, and in its place, they installed their own government systems that yet today controll our daily lives in many ways. As in your own words, the occupation and overthrow of one small nation … is one too many. Sincerely, An American Indian.”

(Howard Zinn: People's History of the United States. 2003)

 

Leading thinkers have never found it difficult to identify the culprits. In the early years of the Republic, Reverend Timothy Dwight, president of Yale College and a respected author and exponent of Puritan values, devoted a poem to the savage slaughter of the Pequot Indians. The colonists viewed the Pequot Indians "with generous eye," he wrote, and strove to gain their friendship, but were thwarted by "base Canadian fiends" and thus had no choice but to massacre them, men, women and children. Thomas Jefferson attributed the failure of "the benevolent plan we were pursuing here for the happiness of the aboriginal inhabitants of our vicinities" to the English enemy; "the interested and unprincipled policy of England has defeated all our labors for the salvation of these unfortunate peoples," and "seduced" them "to take up the hatchet against us." It is the English, then, who "oblige us now to pursue them to extermination, or drive them to new seats beyond our reach." The English, not we, were thus responsible for "the confirmed brutalization, if not the extermination of this race in our America..." On the same grounds, he urged the conquest of Canada in a letter to John Adams, who agreed, writing that "Another Conquest of Canada will quiet the Indians forever and be as great a Blessing to them as to Us." The same theory was adopted when General Andrew Jackson rampaged through Florida, virtually annihilating much of its native population and leaving the Spanish province under U.S. control. His murderous Seminole War campaign was defended by John Quincy Adams in a letter to Minister to Spain George Erving that "has long been recognized as one of the most important state papers in the history of American foreign relations" (William Earl Weeks). The document impressed Thomas Jefferson as being "among the ablest I have ever seen, both as to logic and style," a judgment in which modern historians have concurred. So taken was Jefferson with this racist diatribe justifying Jackson's aggression and brutality that he urged wide distribution "to maintain in Europe a correct opinion of our political morality."

(Noam Chomsky: Deterring Democracy. 1991)

 

"Jesuits in Paraguay set up an iron totalitarian system with Indian slave laborers."

(Anton Chaitkin: Treason in America. New Benjamin Franklin House. 1954)

 

"Black Kettle, the chief of one of the Cheyenne clans, had met with Chivington and other military leaders at Camp weld in Denver in late September, (1864) and he believed that his village was at piece with the whites. At the sight of the troops riding toward him, Black Kettle raised a large American flag and a white flag on a lodge pole and stood holding it aloft. When the troops began firing, he fled... When the shooting was over, Chivington's men returned to the Indian village to mutilate the bodies of the dead and burn their lodges..."

"The running slaughter -- it was never really a battle -- that began in the slow light of late November, the pony herds cut off, the melee among the lodges, the sullen mutilation that began later that day and continued during the night and into the following day, the scalps flayed from the dead, the breasts cut from women and the scrotum from men to be used as tobacco bags, all attested by witnesses who appeared before military and congressional investigations of Sand Creek in 1865." 

“Despite having recently invented and learned a written language  for their spoken one; despite cultivating the arts and sciences and proudly educating their children; despite, or possibly because of being a culturally advanced group of people in the state of Georgia in the 1830s and thus a threat to the ruling clique in South Carolina and Georgia, the  Cherokees were torn from their homes and thrown out to the western  territories to live among savages, by order of President Andrew Jackson. This was the Trail of Tears, with a tremendous death toll." 

(Anton Chaitkin: Treason in America)

 

Chitto Harjo, 1846-1911, was also known as Crazy Snake, Wilson Jones, and Bill Jones. He was born among the Creeks who had been driven out of Alabama and into Indian Territory. Throughout his life, he stood tall among the full-blood Native Americans who resisted the incursions of European Americans. Unfortunately, purebloods constituted a minority and were not leading the nation at the time that the Confederates asked the Five Civilized Tribes to support them in the Civil War. Chitto Harjo was among those who fought their way to Kansas in an attempt to maintain their treaties with the United States. After 1897, the Dawes Commission mandated that the tribes could no longer maintain their tribal property in common, but had to receive "allotments." In other words, their tribal lands were to be divided, by white men, among them. History shows that they actually lost their lands almost completely within that one generation. The purebred Creeks resisted, and Chitto Harjo, a most eloquent spokesperson, became their leader. He spent two years in Leavenworth prison without being charged of any violent crimes. Basically, he just spoke too much and too well. In 1906, Harjo gave an eloquent plea to a Senate Investigating Committee in Tulsa. To some, it is seen as the last explanation and the last plea of the Native American peoples. The official histories absolve white settlers as "misunderstanding the situation" with the purebred Creeks. Whether they misunderstood or acted out of plain malice or premeditated racism, they attacked the natives one way or another until, eventually, deputies massacred a number of them at Harjo's home. Harjo escaped and became the subject of legends as white settlers imagined "Indian uprisings" led by "Crazy Snake" and his "Snake" band. Years later, a Choctaw friend of Harjo said that the last great nationalist leader of the Creeks had died at his home in the Wichita Mountains, and was buried in the yard, Apri l5, 1911.

(Native American Resistance Died with Chitto Harjo)

 

In sum, for the entire present-day United States from 1492 to the present, the total number of Indigenous deaths includes the 12 million estimated by Thornton;(*1) the additional approximately 790,000 deaths that occurred in Hawaii, Alaska, in Puerto Rico; and about 200,000 excess deaths since 1900. Thus, the Indigenous Holocaust in this country appears to have taken around 13 million lives. Signally, this horrific number of deaths was only a very small portion of the mind-numbing Holocaust throughout the Western Hemisphere. When Thornton’s estimated hemispheric population decline of 70 million is multiplied by 2.5, the total number of Indigenous deaths throughout the Western Hemisphere between 1492 and 1900 appears to be about 175 million.67 And the number of Indigenous people who have died in the hemisphere because of war, repression, racism, and harsh conditions of life since 1900 surely runs into the millions.68 By any reckoning, the Indigenous Holocaust in the Western Hemisphere was, as Stannard has pointed out, “the worst human holocaust the world had ever witnessed.” No words or numbers can adequately convey the scale of the horror and tragedy involved in the greatest sustained loss of human life in history. Still, it seems to this researcher that understanding the scope and dimensions of the Indigenous Holocaust is an important first step toward collective political action which addresses the needs, interests, and aspirations of Indigenous people today—and which ensures that such a holocaust will never happen again.

*1 Russell Thornton: American Indian Holocaust and Survival: A Population History since 1492. Norman: University of Oklahoma Press, 1987)

(David Michael Smith: Counting the Dead: Estimating the Loss of Life in the Indigenous Holocaust, 1492-Present. University of Houston-Downtown)

 

Hundreds of Native Boarding Schools forcibly removed Native children from their homes, families, communities, and attempted to erase their culture, perpetuating a genocide. The American Genocide podcast from IllumiNative, a grantee, examines the history of one school at the center of this history: Red Cloud Indian School in Pine Ridge, South Dakota. Hosts Crystal Echo Hawk (Pawnee) and Lashay Wesley (Choctaw) navigate the story of both intergenerational pain and how communities are working toward healing. (Podcast Chronicles Genocide and Change in Native American Boarding Schools. MacArthur Foundation. May 22, 2023)

*

hoolsxxx

(Hanna egyéb társadalmi és kulturális témájú írásai az EMPIRIA Magazin Mindenféle érdekesség rovatában olvashatók, politikai elemzései és washingtoni tudósításai pedig a Jelenkor rovatban.)

 

VISSZA  az EMPIRIA Magazin Jelenkor rovatának címjegyzékéhez

VISSZA  az EMPIRIA Magazin nyitólapjára