EMPIRIA Magazin I. évfolyam 11. szám – Kuliffay Hanna írása

2002. november

“MINDEN GONDOLKODÓ EMBER ATEISTA” (Hemingway)

AZ UTOLSÓ ELNYOMOTT KISEBBSÉG

Washington sokféle demonstrációt, felvonulást, parádét látott már, de ilyet még soha. A központosított hatalom szimbóluma, az egyesített államiság szent jelképe, a Kapitólium márványkupolás épülete előtt a magukat közös nevezőre hozva ateistáknak valló istentagadók, szekularisták, racionalisták, hitetlenek, szekuláris humanisták, deisták, agnosztikusok, szkeptikusok több ezres tömege a fagyos novemberi szélnek fittyet hányva  4 órás program keretében együtt ünnepelte a közös értékeket, hangoztatta a közös célokat, és tiszteletadással emlékezett a szabadgondolkodás hajdani mártírjaira, nagy gondolkodóira és úttörőire. 

„Véleményem szerint ez egy nagyon szomorú nap.  Az Ateista Amerikaiak politikai aktivizmusának erősödésére szigorúan oda kell figyelni a társadalmi konzervatívoknak” – írta a weblapján Paul Weyrich. Ellen Johnson szerint viszont „Szinte hihetetlennek tűnik! Végtelenül boldogok vagyunk a tömeg nagyságát, a résztvevők számát látva.” Két nyilatkozat, két vélemény ugyanarról a novemberi eseményről.  Weyrich, az ultrakonzervatív Free Congress Foundation befolyásos elnöke éppen attól retteg és óv, ami eufórikus lelkendezést váltott ki Johnsonból, az Amerikai Ateisták Szövetségének csinos, fiatal elnöknőjéből: a hit- és vallásnélküli amerikaiak történelmi jelentőségű gyűlése a főváros szívében.

(Kép: Ellen Johnson, az Amerikai Ateisták szövetségének elnöke)

Mostanig arcnélküliek, hangnélküliek, névnélküliek  voltak az istenek tagadói. Diszkriminációtól, inzultusoktól, sőt fizikai atrocitásoktól tartva sokan  ma sem vállalják nyíltan önmagukat.  A neves filozófia professzor, Paul Kurtz nem véletlenül nevezi Amerika utolsó elnyomott kisebbségének a hit- és vallásnélkülieket. Mindezek ellenére az új évezred második évének egyik szélcibálta szombat reggelén ezreik keltek útra az ország különböző részeiből és gyűltek össze a washingtoni tüntetésre meggyőződésük nyilvános hangoztatására – szervezetten, elszántan, egységesen! Elődeikhez hasonlóan – az egyenlő megítélést és polgárjogokat követelők, az abortuszjogot védelmezők, a feminista érdekekért, a homoszexuálisok elfogadtatásáért küzdők, a vietnami vagy az iraki háború ellen tüntetők – vitték a  transzparenseiket, frappáns felirataikat, jelszavas tábláikat újabb kihívásként a világ apáról fiúra szálló begyepesedett rendje ellen. 

“THERE WAS A TIME WHEN RELIGION RULED THE WORLD – IT WAS CALLED THE DARK AGES”: volt idő, mikor a vallás uralta a világot – a sötét középkornak hívták, csúfolódott az egyik. “FAITH STOPS A THINKING MIND”: a hit megöli a gondolkodó agyat, dörgölte az orrok alá egy másik. Paul Johnsont idézte egy elegánsan kalligrafált felirat, “A SZKEPTICIZMUS ÉS ISTEN TAGADÁSA A MODERN, A GONDOLKODÓ HOMO-SAPIENS ISMERTETŐJEGYE.”

A korát messze meghaladó deista, Thomas Pain szabad szelleme röpke időre megérintette a háborúra készülődő fővárost egy őt idéző feliraton keresztül, “MY RELIGION IS TO DO GOOD”, vagyis az én vallásom jót tenni. Vajon miért idegen ez a szemlélet errefelé, pláne ha távoli országokról, idegen népekről van szó? WAR IS NOT THE ANSWER!, a háború nem válasz – hirdették a résztvevő pacifisták. RELIGION KILLS! és I AM AFRAID OF RELIGION, figyelmeztettek múltbéli bűnökre mások.(*1)

A felvonulást 150 egyesület és klub – többek között a Council for Secular Humanism, Campus Freethought Alliance, Secular Student Alliance, Atheist Alliance, African American Humanists és az Internet Infidels –, míg az Interneten névvel feliratkozva több, mint 4000 magánszemély támogatta. “Mi, istennélküli amerikaiak mindenhol jelen vagyunk. Mi vagyunk a férjetek, a barátotok, az üzlettársatok, és igenis mi is részesei voltunk a 9-11-es tragédiából való nehéz kilábalásnak.  A City University of New York statisztikája szerint a lakosságnak 14%-át tesszük ki.” – hangsúlyozta bevezető beszédében Johnson.

Bár ez az arányszám Nyugat-Európához viszonyítva ugyancsak kínosan alacsony(*2), de még Kanadához képest is, ahol 28%-ot tesz ki. Számszerűleg azonban 37 millió meggyőződéses szabadgondolkodót jelent, ami több, mint az amerikai vallási felekezetek bármelyikének létszáma, a katolikusok kivételével. “Amit én látok, az egy alvó óriás ébredése, amely készen áll politikai és kulturális terveinek kinyilvánítására.” – hirdette ki a lelkes tömegnek Johnson.

HAMIS EGYSÉG OLTÁRÁN

De miért éppen most? Zűrös, veszélyes, bizonytalan időkben? Szorongások és eluralkodó félelmek, nekiszabaduló indulatok közepette? Nem véletlenül. A tavaly szeptemberi tragikus események óta sokan, de a vallás- és teizmus ellenesek méginkább bizonytalannak, sőt ijesztőnek érzik a helyzetüket. Rendkívüli idők, így a háborús időszak is mindig felfokozzák az intoleranciát, a kirekesztő jellegű társadalmi feszültségeket és elfogadottá teszik a polgári szabadságjogokkal való visszaélések gyakorlatát, mint gyülekezési tilalom, internálás, cenzúra, határzárlat, statárium és még sorolhatnánk.  

Ugyanakkor a félelem futószalagon gyártja a másokra biggyeszthető, levakarhatatlan címkéket, Amerika-ellenes, gyanús, megbízhatatlan, idegen és az olyan felületesen ítélkező szlogeneket, mint aki nincs velünk, az ellenünk van, vagy az ambiguitásában félrevezetőt, mint egységben az erő, ami úgy is érthető, elkülönülés, különbözőség vagy különcség egyenlők a  bomlasztással és (innen csak egy sánta bakugrással) a hazafiatlansággal.

Richard John Neuhaus, a Religious Right (A Biblia literális értelmezésén alapuló, a küszöbön álló Armageddonra készülő, agresszíven evangelizáló keresztény szervezet)  vezető ideológusa azt mondta a 9-11-es esemény kapcsán, „a tragédia elő fogja segíteni a nemzeti egységet és kijózanodást fog eredményezni egy olyan társadalomban, amely betegesen kontrollált egyfajta hamis pluralizmus által.” A Free Inquirer publicistája, Tony Flinn nem késlekedett a figyelmeztetéssel, hogy ez a javaslat az állam és egyház szeparációjának feláldozását proponálja egy hamis egység oltárán. Az eseményeket követően beindult egy egyre bigottabbá váló kampány, amely minden igyekezetével kizárja a nem-keresztény amerikaiakat, elsősorban a nem vallásosakat.

Flinn jól érzékelte a rejtett fenyegetést Neuhaus kijelentésében, amit a folyamatosan vívott kulturális háború mindenre elszánt, eszközeiben nem válogatós veteránjának szájából hallva komolyan kell venni. Milton Rokeach kutatásai szerint ugyanis az odaadóan vallásos hívők rendszerint hajlamosabbak a bigottságra, fokozottan autokratikusak és dogmatikusak és kevésbé humanitáriusak, mint a mérsékelten vagy egyáltalán nem vallásosak. Akik az ország jelenlegi autokratikus vezetőgárdája miatt aggódnak, jobb, ha számításba veszik azt is, krízis helyzetben az agitatívan ortodox, u. n. keresztény média által befolyásolt odaadóan vallásos amerikai néptömegek humanitárius értékítélete, tisztánlátása, várható viszont-reakciója sem optimizmus keltő.

Rokeach tanulmánya megvilágítja, miért is nincs széleskörű tiltakozás az ellen, hogy a Neuhaus féle fanatikus módon fundamentalista elemeknek egyre agresszívebb és egyre döntőbb  befolyása van a kormánypolitika kidolgozásában mind a közel-keleti, mind az afgán és iraki intervenciós terveket, mind pedig a hazai társadalmi, jogi és kulturális kérdéseket illetően.

A Neuhaus-szal rokonlélek Ed Rowe élesebben fogalmazott Az új kor globalizmusa című tanulmányában, mikor azt írta, a humanizmus egy istentelen, minden alapot nélkülöző szekuláris vallás [? H. K.], ami csak aláhúzza a korunkban  uralkodó társadalmi aktivizmus mögött meghúzódó hibbant és veszélyes gondolkodásmódot. Mi több, "A humanizmus sátáni eredetű." Mint ahogy nyilván a többi (élet)filozófiák, az ateizmus, racionalizmus, deizmus, buddhizmus is az. Még aki csak legyint Rowe vádaskodására, abban is megmarad és a humanizmushoz bilincselődik Rowe valójában meg nem indokolt, de az ítéletet önmagában hordozó jelzője: sátáni. Ezt nevezik tudat alatti mérgezésnek.

Weyrich azzal indokolja az ateisták szervezkedése miatti aggodalmát, hogy „megosztják az országot a történelemnek éppen abban a pillanatában, mikor szembekerültünk az iszlám fenyegetés megújulásával”.  Weyrich csupán vallási ellentétre egyszerűsíti a komplex közel-keleti helyzetet, eltekint a nyugat baklövésekkel tarkított politizálásától nem függetleníthető súlyos  gazdasági és kulturális problémáktól, és így nincs rá javaslata, milyen szekuláris politikai-diplomáciai megoldás lenne alkalmazható a fenyegetés megszüntetésére.

Egy zseniális tanács azonban van a tarsolyában.  Eszerint egy újabb genocídium üszkös szagú hajnalán, Amerikának, mint nemzetnek meg kell acélosítani  magát zsidó-keresztény hitvilágában. Weyrich szerint az ateista amerikaiak rosszul időzített porondra lépése, és vele a tradicionális vallási értékek nyilvános megtagadása „egyenlő a lefegyverzésünkkel”.

Weyrich a jelenlegi erőszakosan agitatív ultra konzervatív politikus megtestesítője, aki egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ’iszlám fenyegetés’ indulati gyökereit, ezzel lehetetlenné téve az ok és okozat, tett és következmény közti összefüggések feltárását, amik alapján a katasztrófa esetleg elkerülhető lenne. Ez egyik jellemzője az egy vágányú, literálisan értelmező, biblianyálazó mentalításnak, amely militárisan evangelizáló és hatalmi ambíciói révén visszatartja, sőt időről időre visszaveti az amerikai társadalmi fejlődést, mi több megelőző szent háborúba(*3) sodorja az országot.

A Neuhaus, Rowe, Weyrich féle ultra-konzervatív, elfogult, sokszor fanatikus keresztények Bush kudarcait a tudatalattijukba kényszerítve és csupán sikereire koncentrálva az elnököt egy „isteni terv” megvalósítójának tekintik. Ralph Reed, az állam és egyház fuzionálásának és más alkotmány ellenes ultra-konzervatív követelések régi partizánja szerint a mindentudó Isten előre felmérte, amit rajta kívül senki más: George Bushnak nagyon is megvannak a képességei, hogy impozáns módon vezesse az országot. A Washington Post cikkírója, Dana Milbank szerint az elnök köreiben néhányan úgy érzik, hogy magasabb rendű célok megvalósításáról van szó. Magasabb rendű, mint a törvénytelen olajszerzés, vagy Ariel Sharon hatalmi törekvéseinek érvényesítése?

ISTEN EMBERE VAGY ISTEN OSTORA?

„Úgy gondolom, ezekben az órákban Bush elnök Isten embere és ezt nagymérvű alázattal mondom”, idézi a Post a keresztény World magazinnak nyilatkozó Tim Goegleint, Bush egyik belső emberét. ’Isten embere’, vagy Isten ostora? Nemcsak az ortodox keresztény, hanem egyes ortodox zsidó politikusok is összetévesztik a kettőt, és adják a tüzet okádó harci mént Bush alá. Talán kezd érthetővé válni az olvasó számára is, miért találják az ateisták hirtelen sürgetőnek koalíciójuk porondra lépését az amerikai politika cirkuszi porondján.

Sajnálatos módon a szabadgondolkodók csak megkésve realizálják, az ateista-jog prezervációja Bush éles jobbra farolásával és az egyházi aknamunka fokozódásával máról holnapra megszüntethető.  Ha Bush csak két új konzervatív bírót nevez ki a Legfelsőbb Bíróságba, a jelenlegi általános és átfogó védelem, amely eddig az alkotmányra hivatkozva egyenlő jogokat biztosított az anti-teistáknak, egyik napról a másikra nullává lesz. A döntésjog ezzel visszaszáll az egyes államokra, ahol nincs senki, aki a törvényhozásban képviselné az ateista kisebbség érdekeit. Az egész országban csak egyetlen nyíltan ateista politikust jegyeznek, Minnesota flamboyant kormányzóját, Jesse Venturát.

Aligha remélhető hogy a többiek közül bárki is kiállna a zseniális államalapító honatya, Thomas Jefferson deklarácója mellett, amely szerint egyetlen ember sem kényszeríthető bármilyen vallási szertartáson való részvételre, vagy bármelyik egyház támogatására. Még hogy valaki kiállna a Jefferson-i ideák mellett? Még a magukat határozottan liberálisnak valló politikusok is lapítanak, és mennek az árral, mikor olyan kérdések kerülnek megvitatásra, mint a kötelező iskolai ima bevezetése, a teremtéselmélet kötelező oktatása, vallási jelképek közhelyeken való felállítása, és nem utolsó sorban az egyházaknak a közös adókból, tehát a hitetlenek és vallástalanok pénzéből is származó nagyobb százalékú támogatása.

Az egyház és a hatalom, mint  az emberiség történelme során mindig, jelenleg is buzgón támogatják egymást. A kongresszus sorra szavazza meg az egyházakat gazdagító-erősítő rendelkezéseket, mire az egyházak képviselője, a Kapitólium 116 ezer dolláros állami fizetést és mindenféle kiváltságokat élvező káplánja, Lyold Ogilvie imájába foglalja, mi több, az átlag ember fölé emeli őket. Ogilvie egy januári beszéde során azt állította, hogy a szenátorok mind Isten által választottak, Isten megismerésére és szolgálatára töltik be pozíciójukat. Nyilván a korruptak, hipokriták, megvesztegethetők, háborús uszítók is. Meg sem érdemes kérdezni, vajon miért nem választ a judeo-keresztény isten becsületes, önzetlen, tisztalelkű, a háborús öldöklést elvből ellenző szolgákat? 

Máskor Ogilvie azt találta mondani, a szenátorok agya és szíve készen áll Isten válaszának befogadására, méghozzá az általa biztosított érzékelő-audio idegek révén. Ezek szerint mikor a szegények és a kisember érdekeinek rovására döntenek, az nyilván  az érzékelő-audio idegek  pillanatnyi technikai meghibásodásának következménye. Mi mást lehet feltételezni?

Bill Moyers, az egyik legismertebb társadalmi- és politikai elemző és tv személyiség, aki nyíltan aggódik az eddig elért polgárjogok veszélyeztetettsége miatt és leplezetlenül idegenkedik az ország fokozatos teokráciává válásától, azt írta, „Ha szereted Istent a kormányban tudni, légy extázisra felkészülve. Ezek az emberek még csak nem is bánják, ha valaki a Grand Old Partyt (a republikánus pártot) Isten pártjának hívja. Mi másért is mondaná a képviselőház új többségi vezére, hogy a Mindenható eszközként használja őt a ’bibliai világszemléletnek’ a vezető politikában való promocionálására.”

Ez többek között  azért aggasztja a szekuláris humanistákat, mivel  a Biblia egyes könyvei, mint például a Kivándorlás vagy Józsue könyvének ’világszemlélete’ arra uszít, ha erőfölénybe kerülsz kíméletlenül számolj le a másokkal, még az írmagjukat is irtsd ki,  még az állataikat se kíméld meg. „Minden népet, amelyet az Úr, a te Istened kiszolgáltat neked, pusztítsd el, ne kíméld őket együttérzően, s ne imádd isteneiket, mert az csapda volna számodra.” (Mózesi Törvény, 7:16)  

Jahve maga is kreált egy-két holokausztot. Ő maga mondta Mózesnek, „az amelitáknak még az emlékét is eltörlöm a föld színéről”.  Nem véletlenül írta Paine, hogy az Ószövetség a gonoszság történelme, amely az emberiség korrumpálására és brutalizálására szolgál. A kereszténységről viszont úgy vélekedett, hogy babonaságon alapuló szervezet, amely “fanatikusokat termel ki” és “a despotizmus céljait szolgálja”.

A hidegháború befejeződésével az egy pólusúvá vált világ egyensúlyát vesztve egyesek szerint a vesztébe rohan. Ha el akarjuk kerülni, a józan észnek szerepet kell vállalni az irányításban. Nem mehet úgy tovább, hogy  a logika és realitás talaján állók csak káromkodnak vagy hitetlenkedve a fejüket fogják. A szervezett beavatkozáshoz  persze tényleges szabadság, jogi védelem, koordináció, kooperáció és nem utolsó sorban pénz kellene. Ezt felismerve határozták el a különböző  teizmus ellenes csoportosulások és szervezetek, hogy  Washingtonban találkozva és összefogva a nagy elődök, korábbi progresszív társadalmi jellegű ügyek és mozgalmak harcosainak nyomába lépnek.  

„Követeljük alapvető polgári jogainkat, védettséget akarunk a pietista zaklatásoktól úgy az iskoláinkban, mint a közintézményeinkben, és az állam-egyház szeparáltságára alapozottan meg akarjuk állítani, hogy a kormány az adónkat a szervezett vallások támogatására fordítsa.” – sorolta  Johnson. Ha az állam és egyház jelenlegi szeparáltsága egyáltalán túl tud élni – tehetnénk némi pesszimizmussal  hozzá.

Szintén a gyűlés szónoka, a neves orvos és jogász Michael Newdow,  a már tapasztalt és kilátásban lévő konfrontációkra utalva és az országalapító atyákat tanúként idézve a vallásokkal azonos törvény előtti jogegyenlőség megerősítését és védelmét követelte  az ateista világnézet és filozófia hívei számára. Véleménye szerint amennyiben az ateisták a  2004-es választásokon tényezők akarnak lenni, nem holnap, de azonnal lépéseket kell tenniük.

37 MILLIÓ EMBER LEÍRVA

Ed Buckner, a Szekuláris Humanista Szövetség igazgatósági tagja az egyszerű embereket félrevezető hazugságok, a rémhírkeltés elődeinek beszüntetéséért szállt síkra. Visszautasította a politikusok és a média megosztó célzattal manipuláló abszurditásait, amelyek szerint a vallástalanság egyenlő az erkölcstelenséggel, az ateizmus a kommunizmus szinonimája,  az ellenzékiség egyben Amerika ellenesség vagy hogy Amerika egységes keresztény ország.(*4)

Abszurditásokról lévén szó nem szabad elfelejtkezni az öreg Bush 1987-es megnyilatkozásáról: „Nem tudom, hogy az ateisták állampolgároknak vagy patriótáknak tekinthetők-e egyáltalán, mivel ez egy Isten (uralma? oltalma? K. H.) alatt álló nemzet.”  Puff! 37 millió ember csak úgy, egyik pillanatról a másikra kiközösítve. Leírva. Egyikük sem lehet állampolgár vagy hazafi, mivel nem hiszik a jó Mikulást és a héberül beszélő csalfa kígyó balga sztoriját. A skót születésű, XIX. századi amerikai iparmágnás és filantróp, Andrew Carnagie szerint viszont ateizmus és hazafiság nemhogy kizárják egymást, de szépen megférnek egy szívben: „Nem hiszek Istenben. Az én istenem a hazaszeretet. Taníts meg egy embert, hogy országának jó polgára legyen, és az élet problémája meg van oldva”.

„Az egyik legszerencsétlenebb dolog – és pont annyira univerzális, mint amennyire destruktív – a Mások kategorizálása, és ennek révén az irántuk való bizalmatlanság, vagy éppen gyűlölet mindazok iránt, akik más osztályból valók, más a bőrszínük, más a nyelvük, vallásuk, szexuális vonzalmuk, eltérő a megjelenésük – a lista szinte végtelen.” – írta a humanista S. Matthew D’Agostino. (A Challenge for Naturalism) „Évszázadokon keresztül az emberek megtalálták a módját, hogy ezerféleképpen gyűlöljék egymást.  Ennek a lehetetlen állapotnak végre meg kell szűnni! Közös a származásunk és közös a végzetünk. A szekuláris humanisták tudják az utat és rá tudnák vezetni  a többieket is erre az útra, nem csak a mások iránti tolerancia és mások elfogadása, hanem az emberi sokféleség őszinte ünneplése jegyében.”

Erre csak azt harsoghatjuk kórusban: Ámen.

        *1    Pár fanatikus ortodox keresztény és zsidó ellentüntető, tisztes távolból ugyan, de feliratos tábláival figyelmeztette a résztvevőket, God is Lord! Isten az úr! és arra, hogy a gyehenna örökkön égő, végnélküli kínszenvedést okozó tüze vár azokra, akik bugyutaságból vagy romlottságból tagadják  Jahve-Isten létezését. A fesztivál jellegű lelkes hangulatban, optimista elszántság, csípős humor, élő rockzene, kitűnő szónoklatok és időnkénti tapsvihar közepetette azonban senki sem figyelt rájuk.  A régi afro-amerikai bölcselet szerint mindenki maga kreálja a saját poklát.

         *2   Az egyik szent háborúja a másiknak az agresszió háborúja. A neves szekuláris humanista filozófia professzor, Paul Kurtz Irak tervezett megszállását az agresszió háborújának nevezte a secularhumanism.org 2002 novemberi számában.

          *3   A Planet Project nevű internetes vállalkozás 2000-es közvélemény kutatási adatai szerint, amely 1,2 millió lakost érintve 200 ország részadatait dolgozta fel, az európaiak 47%-a hisz valamilyen istenben, az észak- és közép-amerikaiaknak viszont 79%-a.

           *4   A “keresztény Amerika” kérdéséről bővebben Az ellenség is imádkozik, de kihez? című cikkben olvasható

ADDENDUM

Babits Mihály: HISZEKEGY

Nem hiszek én egy istenben, mert bárhova nézek,
   istent látok, ezert, s nem szomorú a világ.
Egyike gyilkos, a másika áldott, másika részeg,
  egyike zengõ ég, másika néma virág.
Mind hatalom, de nem egyenlõk az erõre; ha egy int
  gyakran a másik fut; gyakran a másika fél.
Egyike fényes, a másika vak; hogy lenne ez egy mind?
  Semmi az ami csak egy; semmi sem egy, ami él.
Nem hiszem én az egy istent; hiszem az ezer istent:
  azt aki adja a fényt; azt aki adja a dalt;
azt kivel a kín is édes, azt kivel a mocsok is szent;
  Kronost az öreget s Bacchost a fiatalt;
az arany Aphroditét s minden derüs égi mosolygót;
  holdnak szûz erejét, Artemisz enyhe nyilát;
Zeüszt a komor dörgõt s Próteüszt a tengeri bolygót;
  és a nyilas napot is, mely a világra kilát;
Gabnaadó bus anyát s lányát, a vidám hazajárót;
  erdei lyányokat is s a fura furtfülü Pánt;
látom amint a Moira köröttem fonja a hálót
  s olykor az Eümenidák vércsepegõs szeme bánt
Élnek az istenek és még érzi hatalmukat egyre
  bárha nem is hisz már bennük a léha világ:
egy isten se szorult a hitre s az emberi kegyre
  egyike zengõ ég, másika néma virág.

(Nyugat, 1911)

A Harper's magazin 2006 júniusi indexe szerint 1990 óta a magukat nem vallásosnak vallók száma 106%-kal növekedett az Egyesült Államokban.

"So my arguments have been historical, legal, constitutional, moral, strategic, utilitarian. And they have been arguments – about American history, Western civilization, and winning a war. They have not been religious arguments. And I certainly don't believe that opposition to torture depends on a religious base. Many, many atheists and agnostics have been heroes in the long history of outlawing torture. The two most influential on me, over the years, have been Camus and Orwell, two atheists whose sense of morality outshines that of many Christians."

(Andrew Sullivan: The Right and Religion)

“Darwin made it intellectually respectable to be an atheist.”

(Richard Dawkins)

The best-selling author of The God Delusion and chair of public understanding of science at Oxford (Professor Richard Dawkins) has set up an organization to help atheists round the world, including the US.  In an interview with the Guardian, he said: "When you think about how fantastically successful the Jewish lobby has been, though, in fact, they are less numerous I am told – religious Jews anyway – than atheists and [yet they] more or less monopolise American foreign policy as far as many people can see. So if atheists could achieve a small fraction of that influence, the world would be a better place."
(Ewen MacAskill: Atheists arise: Dawkins spreads the A-word among America's unbelievers)

Freethinker and freethought are terms that date from the end of the 17th century. Freethinker basically meant someone who did not believe in the received word of the bible or the authority of religion. Freethinkers have often been described as people who didn't believe in God, but it's more accurate to see freethought as a kind of broad continuum, ranging from those who really didn't believe in God at all -- to deists who believed in a God who set the universe in motion, but afterwards didn't take an active role in the affairs of men. By the end of the 19th century, freethinkers even included liberal Protestant denominations and Unitarians. Even though they believed in God and in some form of Christianity, they did not believe in any hierarchy of religion. So there was a spectrum of people in the freethought community, but all were opposed to the religious orthodoxies of their day.

(Journalist Susan Jacoby.  She is director of the Center for Inquiry Metro New York, a rationalist research and advocacy organization)

The Christian Right has its own version of history, its own historians and its own colleges, universities and even law schools. So what about 'em? There is a war on for control of America, its institutions and its history."
(Frederick Clarkson: Theocracy vs. Democracy in America. December 29, 2004)

In both editions of tomorrow's special inauguration issue of the Washington Post, a prominent ad from the American Humanist Association will appear, praising the non-religious upbringing of Barack Obama. “PRESIDENT OBAMA: LIVING PROOF THAT FAMILY VALUES WITHOUT RELIGION BUILD" the ad says. It goes on to quote from Obama's own account of his upbringing in his 2006 book, The Audacity of Hope. In his 1995 book, Dreams from My Father, Obama had written that his mother stood alone in her community as a "witness for secular humanism."

(Obama's Secular Humanist Upbringing Praised. January 19, 2009) 

"We hear so much these days about how traditional religious family values are necessary for raising moral children who can grow into accomplished adults. But we humanists have known for a long, long time that ethical humanist values build character. The number of moral and accomplished humanists is legion. We've been honoring the greatest of them every year since 1953 at our annual conferences. Now Barack Obama has given us the opportunity to share this truth with those from around the country who come to our nation's capital to share in the inauguration experience."

(American Humanist Association Executive Director Roy Speckhardt, father of two)

“The study concluded that the US was the world’s only prosperous democracy where murder rates were still high, and that the least devout nations were the least dysfunctional. The rates of gonorrhea in adolescents in the US were up to 300 times higher than in less devout democratic countries. The US also suffered from “uniquely high” adolescent and adult syphilis infection rates, and adolescent abortion rates, the study suggested. The study shows that England, despite the social ills it has, is actually performing a good deal better than the USA in most indicators, even though it is now a much less religious nation than America. The disparity was even greater when the US was compared with other countries, including France, Japan and the Scandinavian countries. These nations had been the most successful in reducing murder rates, early mortality, sexually transmitted diseases and abortion.” (. . ) “The non-religious, pro-evolution democracies contradict the dictum that a society cannot enjoy good conditions unless most citizens ardently believe in a moral creator. The widely held fear that a Godless citizenry must experience societal disaster is therefore refuted.” (Gregory Paul, social scientist and author of the study. 2009)

*

In addition to detailing the current religious makeup of the U.S. and describing the dynamic changes in religious affiliation, the findings from the Landscape Survey also provide important clues about the future direction of religious affiliation in the U.S. By detailing the age distribution of different religious groups, for instance, the survey findings show that more than six-in-ten Americans age 70 and older (62%) are Protestant but that this number is only about four-in-ten (43%) among Americans ages 18-29. Conversely, young adults ages 18-29 are much more likely than those age 70 and older to say that they are not affiliated with any particular religion (25% vs. 8%). If these generational patterns persist, recent declines in the number of Protestants and growth in the size of the unaffiliated population may continue.

Men are significantly more likely than women to claim no religious affiliation. Nearly one-in-five men say they have no formal religious affiliation, compared with roughly 13% of women.

Nearly half of Hindus in the U.S., one-third of Jews and a quarter of Buddhists have obtained post-graduate education, compared with only about one-in-ten of the adult population overall. Hindus and Jews are also much more likely than other groups to report high income levels.

People not affiliated with any particular religion stand out for their relative youth compared with other religious traditions. Among the unaffiliated, 31% are under age 30 and 71% are under age 50. Comparable numbers for the overall adult population are 20% and 59%, respectively.

(The U.S. Religious Landscape Survey Reveals a Fluid and Diverse Pattern of Faith. Pew Research Center.  February 25, 2008)

*  *

“All Americans are godless because there is no god.”

(Ellen Johnson, former president of the American Atheist Association)

A 2002 survey by the Pew Forum on Religion and Public Life suggests that 27 million Americans are atheist or agnostic or have no religious preference. That figure may well be too low, since many nonbelievers are reluctant to admit that their religious observance is more a civic or social duty than a religious one -- more a matter of protective coloration than conviction. Most brights don't play the "aggressive atheist" role. We don't want to turn every conversation into a debate about religion, and we don't want to offend our friends and neighbors, and so we maintain a diplomatic silence. But the price is political impotence. Politicians don't think they even have to pay us lip service, and leaders who wouldn't be caught dead making religious or ethnic slurs don't hesitate to disparage the "godless" among us. From the White House down, bright-bashing is seen as a low-risk vote-getter. And, of course, the assault isn't only rhetorical: the Bush administration has advocated changes in government rules and policies to increase the role of religious organizations in daily life, a serious subversion of the Constitution. It is time to halt this erosion and to take a stand: the United States is not a religious state, it is a secular state that tolerates all religions and -- yes -- all manner of nonreligious ethical beliefs as well.

(Daniel C. Dennett: The Bright Stuff. 2003)

A témához kapcsoló írások: Lapszemle 2002. I. félév. 17., 14., és 7.cikk;  Az ellenség is imádkozik, de kihez?  Vallás helyett filozófia;

(Hanna egyéb társadalmi és kulturális témájú írásai az EMPIRIA Magazin Mindenféle érdekesség rovatában olvashatók, politikai elemzései és washingtoni tudósításai pedig a Jelenidő rovatban.) Amennyiben kérdése vagy hozzászólása lenne a cikkhez, írjon Hannának: Editor@EmpiriaMagazin.com

VISSZA  az EMPIRIA Magazin Jelenidő rovatának címjegyzékéhez

VISSZA  az EMPIRIA Magazin nyitólapjára