EMPIRIA Magazin I. évfolyam 11. szám – Kuliffay Hanna írása
2002. november
AZ UTOLSÓ ELNYOMOTT KISEBBSÉG
“MINDEN GONDOLKODÓ EMBER ATEISTA”
(Ernest Hemingway. 1929)
Washington sokféle demonstrációt, felvonulást, parádét látott már, de ilyet még soha. A központosított hatalom szimbóluma, az egyesített államiság szent jelképe, a Capitolium márványkupolás épülete előtt a magukat közös nevezőre hozva szabadgondolkodónak, polgári humanistának vagy ateistának vallva bármilyen isteneket tagadók – szekularisták, racionalisták, szekuláris humanisták, deisták, agnosztikusok, szkeptikusok – több ezres tömege a fagyos novemberi szélnek fittyet hányva 4 órás program keretében ünnepelt. Ünnepelte a közös értékeket, hangoztatta a közös célokat, és tiszteletadással emlékezett a szabadgondolkodás hajdani mártírjaira, nagy gondolkodóira, úttörőire.
„Véleményem
szerint ez egy nagyon szomorú nap. Az Ateista Amerikaiak politikai aktivizmusának
erősödésére szigorúan oda kell figyelni a társadalmi konzervatívoknak” – írta a
weblapján Paul Weyrich. Ellen Johnson szerint
viszont „Szinte hihetetlennek
tűnik!
Végtelenül boldogok vagyunk a tömeg nagyságát, a résztvevők
számát látva.”
(Kép: Ellen Johnson, az Amerikai Ateisták szövetségének jelenlegi elnöke. 2002)
Két nyilatkozat, két vélemény ugyanarról a novemberi eseményről. Weyrich, az ultrakonzervatív Free Congress Foundation befolyásos elnöke éppen attól retteg és óv, ami eufórikus lelkendezést váltott ki Johnsonból, az Amerikai Ateisták Szövetségének csinos, fiatalos elnöknőjéből: a hit- és vallásnélküli amerikaiak történelmi jelentőségű gyűlésén a főváros szívében.
Mostanig arcnélküliek, hangnélküliek, névnélküliek voltak az istenek tagadói – ahogy a vallás iránt érdektelenek, közömbösek sehol nem összesített milliói is. Diszkriminációtól, inzultusoktól, sőt fizikai atrocitásoktól tartva sokan mág ma sem vállalják nyíltan önmagukat. A neves filozófia professzor, Paul Kurtz nem véletlenül nevezi Amerika utolsó elnyomott kisebbségének a hit- és vallásnélkülieket.
Mindezek ellenére az új évezred második évének egyik szélcibálta szombat reggelén százszámra keltek útra az ország különböző részeiből, és gyűltek össze a washingtoni tüntetésre meggyőződésük nyilvános hangoztatására – szervezetten, elszántan, egységesen! Elődeikhez hasonlóan – az egyenlő megítélést és polgárjogokat követelők, az abortuszjogot védelmezők, a feminista érdekekért, a homoszexuálisok elfogadtatásáért küzdők, a vietnami vagy az iraki háború ellen tüntetők – vitték a transzparenseiket, frappáns felirataikat, jelszavas tábláikat újabb kihívásként a világ apáról fiúra szálló begyepesedett rendje ellen.
“THERE WAS A TIME WHEN RELIGION RULED THE WORLD – IT WAS CALLED THE DARK AGES”, vagyis Volt idő, mikor a vallás uralta a világot – a sötét középkornak hívták, csúfolódott az egyik. “FAITH STOPS A THINKING MIND”: A hit megöli a gondolkodó agyat, dörgölte az orrok alá egy másik. Paul Johnsont idézte egy elegánsan kalligrafált felirat, “A SZKEPTICIZMUS ÉS ISTEN TAGADÁSA A MODERN, A GONDOLKODÓ HOMO-SAPIENS ISMERTETŐJEGYE.”
A korát messze meghaladó deista, Thomas Pain szabad szelleme röpke időre megérintette a háborúra készülődő fővárost egy őt idéző feliraton keresztül, “MY RELIGION IS TO DO GOOD”, vagyis Az én vallásom jót tenni. Vajon miért idegen ez a szemlélet errefelé, pláne ha távoli országokról, idegen népekről van szó? WAR IS NOT THE ANSWER!, A háború nem válasz – hirdették a résztvevő pacifisták. RELIGION KILLS! és I AM AFRAID OF RELIGION, figyelmeztettek múltbéli, vallás ösztökélte bűnökre mások.(*1)
A felvonulást 150 egyesület és klub támogatta, többek között a Council for Secular Humanism, Campus Freethought Alliance, Secular Student Alliance, Atheist Alliance, African American Humanists és az Internet Infidels –, míg az Interneten névvel feliratkozva több, mint 4000 magánszemély. “Mi, istennélküli amerikaiak mindenhol jelen vagyunk. Mi vagyunk a férjetek, a barátotok, az üzlettársatok, és igenis mi is részesei voltunk a 9-11-es tragédiából való nehéz kilábalásnak. A City University of New York statisztikája szerint a lakosságnak 14%-át tesszük ki” – hangsúlyozta bevezető beszédében Johnson.
Bár ez az arányszám Nyugat-Európához viszonyítva ugyancsak kínosan alacsony(*2), de még Kanadához képest is, ahol 28%-ot tesz ki. Számszerűleg azonban 37 millió meggyőződéses szabadgondolkodót jelent, ami több, mint az amerikai vallási felekezetek bármelyikének létszáma, a katolikusok kivételével. “Amit én látok, az egy alvó óriás ébredése, amely készen áll politikai és kulturális terveinek kinyilvánítására” – hirdette ki a lelkes tömegnek Johnson.
HAMIS EGYSÉG OLTÁRÁN
De miért éppen most? Zűrös, veszélyes, bizonytalan időkben? Szorongások és eluralkodó félelmek, nekiszabaduló indulatok közepette? Nem véletlenül. A tavaly szeptemberi tragikus események óta sokan, de a vallás- és teizmus ellenesek méginkább bizonytalannak, sőt ijesztőnek érzik a helyzetüket. Rendkívüli idők, így a háborús időszak is mindig felfokozzák az intoleranciát, a kirekesztő jellegű társadalmi feszültségeket és elfogadottá teszik a polgári szabadságjogokkal való visszaélések gyakorlatát, mint a gyülekezési tilalom, az internálás, a cenzúra, a határzárlat, a statárium és még sorolhatnánk.
Ugyanakkor a félelem futószalagon gyártja a másokra biggyeszthető, levakarhatatlan címkéket, mint Amerika-ellenes, gyanús, megbízhatatlan, idegen és az olyan felületesen ítélkező szlogeneket, mint aki nincs velünk, az ellenünk van, vagy az ambiguitásában félrevezetőt, mint egységben az erő. Az utóbbi leginkább úgy érthető, elkülönülés, különbözőség vagy különcség egyenlők a bomlasztással és (innen csak egy sánta bakugrással) a hazafiatlansággal.
Richard John Neuhaus, a Religious Right (A Biblia literális értelmezésén alapuló, a küszöbön álló Armageddonra készülő, agresszíven evangelizáló keresztény szervezet) főideológusa azt mondta a 9-11-es esemény kapcsán, „a tragédia elő fogja segíteni a nemzeti egységet, és kijózanodást fog eredményezni egy olyan társadalomban, amely betegesen kontrollált egyfajta hamis pluralizmus által.”
A Free Inquirer publicistája, Tony Flinn erre föl nem késlekedett a figyelmeztetéssel, hogy ez a javaslat az állam és egyház szeparációjának feláldozását proponálja egy hamis egység oltárán. Az eseményeket követően beindult egy egyre bigottabbá váló kampány, amely minden igyekezetével kizárja a nem-keresztény amerikaiakat, elsősorban a nem vallásosakat.
Flinn jól érzékelte a rejtett fenyegetést Neuhaus kijelentésében, amit a folyamatosan vívott kulturális háború mindenre elszánt, eszközeiben nem válogatós veteránjának szájából hallva komolyan kell venni. Milton Rokeach kutatásai szerint ugyanis az odaadóan vallásos hívők rendszerint hajlamosabbak a bigottságra, fokozottan autokratikusak és dogmatikusak és kevésbé humanitáriusak, mint a mérsékelten vagy egyáltalán nem vallásosak.
Akik az ország jelenlegi autokratikus vezetőgárdája miatt aggódnak, jobb, ha számításba veszik azt is, krízishelyzetben az agitatívan ortodox, ún. keresztény média által befolyásolt, odaadóan vallásos amerikai néptömegek humanitárius értékítélete, tisztánlátása, várható viszontreakciója sem optimizmust keltő. Rokeach tanulmánya megvilágítja, miért is nincs széleskörű tiltakozás az ellen, hogy a Neuhaus-féle fanatikus módon fundamentalista elemeknek egyre agresszívebb és egyre döntőbb befolyása van a kormánypolitika kidolgozásában mind a közel-keleti, mind az afgán és iraki intervenciós terveket, mind pedig a belső társadalmi, jogi és kulturális kérdéseket illetően.
A Neuhaus-szal rokonlélek Ed Rowe élesebben fogalmazott Az új kor globalizmusa című tanulmányában, mikor azt írta, hogy a humanizmus egy istentelen, minden alapot nélkülöző szekuláris vallás [? K. H.], ami csak aláhúzza a korunkban uralkodó társadalmi aktivizmus mögött meghúzódó hibbant és veszélyes gondolkodásmódot. Mi több, "A humanizmus sátáni eredetű." Mint ahogy nyilván a többi (élet)filozófiák, az ateizmus, racionalizmus, deizmus, buddhizmus is az. Még aki csak legyint Rowe vádaskodására, abban is megmarad, és a humanizmushoz bilincselődik Rowe valójában meg nem indokolt, de az ítéletet önmagában hordozó jelzője: sátáni. Ezt nevezik teljes joggal tudat alatti mérgezésnek.
Weyrich azzal indokolja az ateisták szervezkedése miatti aggodalmát, hogy „megosztják az országot a történelemnek éppen abban a pillanatában, mikor szembekerültünk az iszlám fenyegetés megújulásával”. Weyrich csupán vallási ellentétre egyszerűsíti a komplex közel-keleti helyzetet, eltekint a Nyugat baklövésekkel tarkított politizálásától nem függetleníthető súlyos gazdasági és kulturális problémáktól, és így nincs rá javaslata, milyen szekuláris politikai-diplomáciai megoldás lenne alkalmazható a fenyegetés megszüntetésére. Egy zseniális tanács azonban van a tarsolyában. Eszerint egy újabb genocídium üszkös szagú hajnalán, Amerikának mint nemzetnek meg kell acélosítani magát zsidó-keresztény hitvilágában. Weyrich szerint az ateista amerikaiak rosszul időzített porondra lépése és vele a tradicionális vallási értékek nyilvános megtagadása „egyenlő a lefegyverzésünkkel”.
Weyrich a jelenlegi erőszakosan agitatív, ultrakonzervatív politikus megtestesítője, aki egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ’iszlám fenyegetés’ indulati gyökereit – ezzel lehetetlenné téve az ok és okozat, tett és következmény közti összefüggések feltárását, amik alapján a katasztrófa esetleg elkerülhető lenne. Ez egyik jellemzője az egyvágányú, magoló és literálisan értelmező mentalításnak, amely militárisan evangelizáló, és hatalmi ambíciói révén visszatartja, sőt időről időre visszaveti az amerikai társadalmi fejlődést – mi több megelőző szent háborúba(*3) sodorja az országot.
A Neuhaus-, Rowe-, Weyrich-féle ultrakonzervatív, elfogult, sokszor fanatikus keresztények Bush kudarcait a tudatalattijukba kényszerítve és csupán sikereire koncentrálva az elnököt egy „isteni terv” megvalósítójának tekintik. Ralph Reed, az állam és egyház fuzionálásának és más alkotmány ellenes ultrakonzervatív követelések régi partizánja szerint a mindentudó Isten előre felmérte, amit rajta kívül senki más: George Bushnak nagyon is megvannak a képességei, hogy impozáns módon vezesse az országot. A Washington Post cikkírója, Dana Milbank szerint az elnök köreiben néhányan úgy érzik, hogy magasabb rendű célok megvalósításáról van szó. Magasabb rendű, mint a törvénytelen olajszerzés, vagy Ariel Sharon hatalmi törekvéseinek érvényesítése?
GEORGE BUSH ISTEN EMBERE LENNE?
„Úgy gondolom, ezekben az órákban Bush elnök Isten embere, és ezt nagymérvű alázattal mondom” – idézi a Washington Post a(z "igaz") keresztény World magazinnak nyilatkozó Tim Goegleint, Bush egyik belső emberét. ’Isten embere’, vagy Isten ostora? Nemcsak az ortodox keresztény, hanem egyes ortodox zsidó politikusok is összetévesztik a kettőt, és adják a tüzet okádó harci mént Bush alá. Talán kezd érthetővé válni az olvasó számára is, miért találják az ateisták, vallás iránt érdektelenek, szabadgondolkodók vagy a szekularizmus rendületlen hívei hirtelen sürgetőnek koalíciójuk színreléptét az amerikai politika cirkuszi porondján.
Sajnálatos módon többségükben csak megkésve realizálják, hogy a számukra védelmet jelentő jog prezervációja Bush éles jobbra farolásával és az egyházi aknamunka fokozódásával máról holnapra megszüntethető. Ha Bush csak két új konzervatív bírót nevez ki a Legfelsőbb Bíróságba, a jelenlegi általános és átfogó védelem, amely eddig az alkotmányra hivatkozva egyenlő jogokat biztosított az antiteistáknak, egyik napról a másikra eltörölhető lesz. A döntésjog ezzel visszaszáll az egyes államokra, ahol többnyire nincs senki, aki a törvényhozásban képviselné a hit nélküli, vallástalan-közömbös ill. ateista kisebbség érdekeit. Az egész országban csak egyetlen nyíltan ateista politikust jegyeznek, Minnesota flamboyant kormányzóját, Jesse Venturát.
Aligha remélhető hogy a többiek közül bárki is kiállna a zseniális államalapító honatya, Thomas Jefferson deklarácója mellett, amely szerint egyetlen ember sem kényszeríthető bármilyen vallási szertartáson való részvételre, vagy bármelyik egyház anyagi támogatására. Méghogy valaki kiállna a Jefferson-i ideák mellett? Még a magukat határozottan liberálisnak valló politikusok is lapítanak, és mennek az árral, mikor olyan kérdések kerülnek megvitatásra mint az iskolai ima újbóli bevezetése, a teremtéselmélet oktatása, vallási jelképek közhelyeken való felállítása és nem utolsó sorban az egyházaknak a közös adókból, tehát a hitetlenek és vallástalanok pénzéből is származó nagyobb százalékú támogatása.
Az egyház és a hatalom, mint az emberiség történelme során mindig, jelenleg is buzgón támogatják egymást. A kongresszus sorra szavazza meg az egyházakat gazdagító-erősítő rendelkezéseket, mire az egyházak képviselője, a Capitolium komoly, 116 ezer dolláros állami fizetést és mindenféle kiváltságokat élvező káplánja, Lyold Ogilvie imájába foglalja, mi több, az átlag ember fölé emeli őket. Ogilvie egy januári beszéde során azt állította, hogy a szenátorok mind Isten által választottak, Isten megismerésére és szolgálatára töltik be pozíciójukat. Nyilván a korruptak, hipokriták, megvesztegethetők, háborús uszítók is. Meg sem érdemes kérdezni, vajon miért nem választ a judeó-keresztény isten becsületes, önzetlen, tisztalelkű, a háborús öldöklést és szabadrablást elvből ellenző szolgákat?
Máskor Ogilvie azt találta mondani, hogy a szenátorok agya és szíve készen áll Isten válaszának befogadására, méghozzá az általa biztosított érzékelő-audió idegek révén. Ezek szerint mikor a szegények és a kisember érdekeinek rovására döntenek, az nyilván az érzékelő-audió idegek pillanatnyi technikai meghibásodásának következménye. Mi mást lehetne feltételezni?
Bill Moyers, az egyik legismertebb társadalmi és politikai elemző és tv-személyiség, aki nyíltan aggódik az eddig elért polgárjogok veszélyeztetettsége miatt, és leplezetlenül idegenkedik az ország fokozatos teokráciává válásától, azt írta: „Ha szereted Istent a kormányban tudni, légy extázisra felkészülve. Ezek az emberek még csak nem is bánják, ha valaki a Grand Old Partyt (a republikánus pártot) Isten pártjának nevezi. Mi másért is mondaná a képviselőház új többségi vezére, hogy a Mindenható eszközként használja őt a ’bibliai világszemléletnek’ a vezető politikában való promocionálására.”
Ez többek között azért aggasztja az ateistákat, szekuláris humanistákat, deistákat, sőt a vallás iránt abszolút érdekteleneket is, mivel a Biblia egyes könyvei, mint például a Kivándorlás vagy Józsue könyve arra uszít, ha erőfölénybe kerülsz kíméletlenül számolj le a másokkal, még az írmagjukat is irtsd ki, még az állataikat se kíméld meg. „Minden népet, amelyet az Úr, a te Istened kiszolgáltat neked, pusztítsd el, ne kíméld őket együttérzően, s ne imádd isteneiket, mert az csapda volna számodra.” (Mózesi Törvény, 7:16)
Jahve maga is kreált egy-két holokausztot. Ő maga mondta Mózesnek, „az amelitáknak még az emlékét is eltörlöm a föld színéről”. Nem véletlenül írta Paine, hogy az Ószövetség a gonoszság történelme, amely az emberiség korrumpálására és brutalizálására szolgál. (A kereszténységről pedig úgy vélekedett, hogy babonaságon alapuló szervezet, amely “fanatikusokat termel ki” és “a despotizmus céljait szolgálja”.)
A hidegháború befejeződésével az egypólusúvá vált világ egyensúlyát vesztve többek szerint a vesztébe rohan. Ha ezt el akarjuk kerülni, a józan észnek szerepet kell vállalni az irányításban. Nem mehet úgy tovább, hogy a logika és realitás talaján állók csak káromkodnak vagy hitetlenkedve a fejüket fogják. A szervezett beavatkozáshoz persze tényleges szabadság, jogvédelem, koordináció, kooperáció és nem utolsó sorban pénz kellene. Ezt felismerve határozták el a különböző teizmus ellenes csoportosulások és szervezetek, hogy Washingtonban találkozva és összefogva a nagy elődök, korábbi progresszív társadalmi ügyek és mozgalmak harcosainak nyomába lépnek.
„Követeljük alapvető polgári jogainkat, védettséget akarunk a pietista zaklatásoktól úgy az iskoláinkban, mint a közintézményeinkben, és az állam-egyház szeparáltságára alapozottan meg akarjuk állítani, hogy a kormány az adónkat a szervezett vallások támogatására fordítsa” – sorolta Johnson. Ha az állam és egyház jelenlegi szeparáltsága egyáltalán képes lesz fennmaradni – tehetnénk jogos pesszimizmussal hozzá.
Szintén a gyűlés szónoka, a neves orvos és jogász Michael Newdow, a már tapasztalt és kilátásban lévő konfrontációkra utalva és az országalapító atyákat tanúként idézve a vallásokkal azonos törvény előtti jogegyenlőség megerősítését és védelmét követelte az ateista filozófia és kapcsolódó világnézetek hívei számára. Véleménye szerint amennyiben az ateisták a 2004-es választásokon tényezők akarnak lenni, nem holnap, hanem azonnal lépéseket kell tenniük.
37 MILLIÓ EMBER LEÍRVA
Ed Buckner, a Szekuláris Humanista Szövetség igazgatósági tagja az egyszerű embereket félrevezető hazugságok, a rémhírkeltés elődeinek beszüntetéséért szállt síkra. Visszautasította a politikusok és a média megosztó célzattal manipuláló abszurditásait, amelyek szerint a vallástalanság egyenlő az erkölcstelenséggel, az ateizmus a kommunizmus szinonimája, az ellenzékiség egyben Amerika-ellenesség vagy hogy Amerika egységes keresztény ország.(*4)
Abszurditásokról lévén szó nem szabad elfelejtkezni az öreg Bush 1987-es megnyilatkozásáról: „Nem tudom, hogy az ateisták állampolgároknak vagy patriótáknak tekinthetők-e egyáltalán, mivel ez egy Isten (uralma? oltalma? K. H.) alatt álló nemzet.” Puff! 37 millió ember csak úgy, egyik pillanatról a másikra kiközösítve. Leírva. Egyikük sem lehet állampolgár vagy hazafi, mivel nem hiszi a jóságos szent Mikulást és a héberül beszélő csalfa kígyó balga sztoriját.
A skót születésű, XIX. századi amerikai iparmágnás és filantróp, Andrew Carnagie szerint viszont ateizmus és hazafiság nemhogy kizárják egymást, de szépen megférnek egy szívben: „Nem hiszek Istenben. Az én istenem a hazaszeretet. Taníts meg egy embert, hogy országának jó polgára legyen és az élet problémája meg van oldva”
„Az egyik legszerencsétlenebb dolog – és pont annyira univerzális, mint amennyire destruktív – a mások kategorizálása, és ennek révén az irántuk való bizalmatlanság vagy éppen gyűlölet mindazok iránt, akik más osztályból valók, más a bőrszínük, más a nyelvük, vallásuk, szexuális vonzalmuk, eltérő a megjelenésük – a lista szinte végtelen” – írta továbbá a humanista S. Matthew D’Agostino:
„Évszázadokon keresztül az emberek megtalálták annak módját, hogy ezerféleképpen gyűlöljék egymást. Ennek a lehetetlen állapotnak végre meg kell szűnni! Közös a származásunk, és közös a végzetünk. A szekuláris humanisták tudják az utat, és rá tudnák vezetni a többieket is erre az útra, nemcsak a mások iránti tolerancia és mások elfogadása, hanem az emberi sokféleség őszinte ünneplése jegyében.” (A Challenge for Naturalism)
Erre csak azt harsoghatja a kórus: Ámen!
*1 Pár fanatikus ortodox
keresztény és zsidó ellentüntető, tisztes távolból ugyan, de feliratos tábláival
figyelmeztette a résztvevőket, God is Lord! Isten az úr! És ebből
következően arra, hogy a
gyehenna örökkön égő, végnélküli kínszenvedést okozó tüze vár azokra, akik
bugyutaságból vagy romlottságból tagadják Jahve-isten létezését. A
fesztivál jellegű lelkes hangulatban, optimista elszántság, csípős humor, élő
rockzene, kitűnő szónoklatok és időnkénti tapsvihar közepetette azonban senki
sem figyelt rájuk. A régi afro-amerikai bölcselet szerint mindenki maga
kreálja a saját poklát.
*2
Az
egyik szent háborúja a másiknak az agresszió háborúja. A neves
szekuláris humanista filozófia professzor, Paul Kurtz Irak tervezett
megszállását az agresszió háborújának nevezte a
secularhumanism.org 2002 novemberi számában.
*3 A Planet
Project nevű internetes vállalkozás 2000-es közvéleménykutatási adatai
szerint, amely 1,2 millió lakost érintve 200 ország részadatait dolgozta fel, az
európaiak 47%-a hisz valamilyen istenben, az észak- és közép-amerikaiaknak
viszont 79%-a.
*4 A “keresztény
Amerika” kérdéséről bővebben Kuliffay Hanna: Az
ellenség is imádkozik, de kihez? című cikkében olvasható
WIKIPÉDIA
Portál:
Politika
Kategóriák:
Valláspolitika – Vallásszabadság
Források:
Kuliffay Hanna
írása (Az utolsó elnyomott kisebbség) Empiria Magazin, 2002
november
A témához kapcsolódó írások: Az ellenség is imádkozik, de kihez? Lapszemle 2002. I. félév. 14., 12., 8. és 7. cikk; Vallás helyett filozófia;
ADDENDUM
Légy csak magad, ne fuss az istenekhez,
a végtelenbe lökve - járj magad.
Az ember a tömeg zajába elvész,
de a magány habtengerén szabad.
Kosztolányi Dezső
Egyházi megfigyelők szerint az európaiak egyre nagyobb ütemben távolodnak el a vallástól, ami befolyásolni fogja a pápaválasztást is. Általános vélemény, hogy „sürgős” szükség van az európai katolikus egyház megújítására: Franciaországban tavaly összesen csak 90 új papot avattak. A paphiány következtében más nyugat-európai országokhoz hasonlóan a többségében idős papok több egyházkerület ellátására kényszerülnek. II. János Pál pápa egy tucat útra vállalkozott, hogy visszaterelje az elveszett bárányokat az akolba, de nem sok sikerrel. Az egyház számára kiábrándító eredmény: a legutóbbi statisztikák szerint Hollandiában a katolikusnak bejegyzetteknek csak 10%-a jár hetenként misére, Franciaországban 12%, Németországban és Ausztriában 15%, Spanyolországban 18%, míg Olaszország -- a katolicizmus bástyája -- 25%-kal vezeti a Vatikán számára lehangoló mezőnyt. (Elaine Sciolino cikke nyomán)
Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe
hinnem
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen.
De pattanó szivem
feszitve húrnak,
dalolni kezdtem ekkor az úrnak,
annak, kiről nem tudja
senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Kosztolányi Dezső (Nyugat, 1933)
A Harper's magazin 2006 júniusi indexe szerint 1990 óta a magukat nem vallásosnak vallók száma 106%-kal emelkedett az Egyesült Államokban.
"So my arguments have been historical, legal, constitutional, moral, strategic, utilitarian. And they have been arguments – about American history, Western civilization, and winning a war. They have not been religious arguments. And I certainly don't believe that opposition to torture depends on a religious base. Many, many atheists and agnostics have been heroes in the long history of outlawing torture. The two most influential on me, over the years, have been Camus and Orwell, two atheists whose sense of morality outshines that of many Christians." (Andrew Sullivan: The Right and Religion)
"Atheism leaves a man to sense, to philosophy, to natural piety, to laws, to reputation; all of which may be guides to an outward moral virtue, even if religion vanished; but religious superstition dismounts all these and erects an absolute monarchy in the minds of men.” (Francis Bacon)
The best-selling author of The God Delusion and chair of public understanding of science at Oxford (Professor Richard Dawkins) has set up an organization to help atheists round the world, including the US. In an interview with the Guardian, he said: "When you think about how fantastically successful the Jewish lobby has been, though, in fact, they are less numerous I am told – religious Jews anyway – than atheists and [yet they] more or less monopolise American foreign policy as far as many people can see. So if atheists could achieve a small fraction of that influence, the world would be a better place." (Ewen MacAskill: Atheists arise: Dawkins spreads the A-word among America's unbelievers)
“Darwin made it
intellectually respectable to be an atheist.” (Richard Dawkins)
Freethinker and freethought are terms that date from the end of the 17th century. Freethinker basically meant someone who did not believe in the received word of the bible or the authority of religion. Freethinkers have often been described as people who didn't believe in God, but it's more accurate to see freethought as a kind of broad continuum, ranging from those who really didn't believe in God at all -- to deists who believed in a God who set the universe in motion, but afterwards didn't take an active role in the affairs of men. By the end of the 19th century, freethinkers even included liberal Protestant denominations and Unitarians. Even though they believed in God and in some form of Christianity, they did not believe in any hierarchy of religion. So there was a spectrum of people in the freethought community, but all were opposed to the religious orthodoxies of their day. (Journalist Susan Jacoby, director of the Center for Inquiry Metro New York, a rationalist research and advocacy organization)
"The Christian Right has its own version of history, its own historians and its own colleges, universities and even law schools. So what about 'em? There is a war on for control of America, its institutions and its history." (Frederick Clarkson: Theocracy vs. Democracy in America. December 29, 2004)
"Through knowledge we will emerge from darkness, through reason we will grow." (Karim. Secular Nirvana. June 2, 2014)
SZEPTEMBERI ÁHITAT
Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és reszkető
imát,
mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
pogány igazság, roppant napvilág.
(Kosztolányi Dezső)
In both editions of tomorrow's special inauguration issue of the Washington Post, a prominent ad from the American Humanist Association will appear, praising the non-religious upbringing of Barack Obama. “PRESIDENT OBAMA: LIVING PROOF THAT FAMILY VALUES WITHOUT RELIGION BUILD" the ad says. It goes on to quote from Obama's own account of his upbringing in his 2006 book, The Audacity of Hope. In his 1995 book, Dreams from My Father, Obama had written that his mother stood alone in her community as a "witness for secular humanism." (Obama's Secular Humanist Upbringing Praised. January 19, 2009)
"We hear so much these days about how traditional religious family values are necessary for raising moral children who can grow into accomplished adults. But we humanists have known for a long, long time that ethical humanist values build character. The number of moral and accomplished humanists is legion. We've been honoring the greatest of them every year since 1953 at our annual conferences. Now Barack Obama has given us the opportunity to share this truth with those from around the country who come to our nation's capital to share in the inauguration experience." (American Humanist Association Executive Director Roy Speckhardt, father of two)
The study concluded that the US was the world’s only prosperous democracy where murder rates were still high, and that the least devout nations were the least dysfunctional. The rates of gonorrhea in adolescents in the US were up to 300 times higher than in less devout democratic countries. The US also suffered from “uniquely high” adolescent and adult syphilis infection rates, and adolescent abortion rates, the study suggested. The study shows that England, despite the social ills it has, is actually performing a good deal better than the USA in most indicators, even though it is now a much less religious nation than America. The disparity was even greater when the US was compared with other countries, including France, Japan and the Scandinavian countries. These nations had been the most successful in reducing murder rates, early mortality, sexually transmitted diseases and abortion. (...) The non-religious, pro-evolution democracies contradict the dictum that a society cannot enjoy good conditions unless most citizens ardently believe in a moral creator. The widely held fear that a Godless citizenry must experience societal disaster is therefore refuted. (Gregory Paul, social scientist and author of the study. 2009)
*
In addition to detailing the current religious makeup of the U.S. and describing the dynamic changes in religious affiliation, the findings from the Landscape Survey also provide important clues about the future direction of religious affiliation in the U.S. By detailing the age distribution of different religious groups, for instance, the survey findings show that more than six-in-ten Americans age 70 and older (62%) are Protestant but that this number is only about four-in-ten (43%) among Americans ages 18-29. Conversely, young adults ages 18-29 are much more likely than those age 70 and older to say that they are not affiliated with any particular religion (25% vs. 8%). If these generational patterns persist, recent declines in the number of Protestants and growth in the size of the unaffiliated population may continue.
Men are significantly more likely than women to claim no religious affiliation. Nearly one-in-five men say they have no formal religious affiliation, compared with roughly 13% of women.
Nearly half of Hindus in the U.S., one-third of Jews and a quarter of Buddhists have obtained post-graduate education, compared with only about one-in-ten of the adult population overall. Hindus and Jews are also much more likely than other groups to report high income levels.
People not affiliated with any particular religion stand out for their relative youth compared with other religious traditions. Among the unaffiliated, 31% are under age 30 and 71% are under age 50. Comparable numbers for the overall adult population are 20% and 59%, respectively.
(The U.S. Religious Landscape Survey Reveals a Fluid and Diverse Pattern of Faith. Pew Research Center. February 25, 2008)
* *
A 2002 survey by the Pew Forum on Religion and Public Life suggests that 27 million Americans are atheist or agnostic or have no religious preference. That figure may well be too low, since many nonbelievers are reluctant to admit that their religious observance is more a civic or social duty than a religious one -- more a matter of protective coloration than conviction. Most brights don't play the "aggressive atheist" role. We don't want to turn every conversation into a debate about religion, and we don't want to offend our friends and neighbors, and so we maintain a diplomatic silence. But the price is political impotence. Politicians don't think they even have to pay us lip service, and leaders who wouldn't be caught dead making religious or ethnic slurs don't hesitate to disparage the "godless" among us. From the White House down, bright-bashing is seen as a low-risk vote-getter. And, of course, the assault isn't only rhetorical: the Bush administration has advocated changes in government rules and policies to increase the role of religious organizations in daily life, a serious subversion of the Constitution. It is time to halt this erosion and to take a stand: the United States is not a religious state, it is a secular state that tolerates all religions and -- yes -- all manner of nonreligious ethical beliefs as well. (Daniel C. Dennett: The Bright Stuff. 2003)
“All Americans are godless because there is no god.” (Ellen Johnson, former president of the American Atheist Association)
Atheists are growing way fast, from under 2% to about 8% just in this century.
If you throw in self-labeled agnostics and those who identify as not religious,
you're getting up to around 20%. Evangelicals are about 26%, Catholics about
23%, Jews, 1.7%, Mormons also 1.7% -- if you start breaking Christians up into
their smaller groups, nonbelievers come close to being the dominant religion, if
you can call no religion a religion, like calling not collecting stamps a hobby.
Let's just hope our politicians keep expanding the group of people they want to
serve. Rather than embracing Christian as the magic word of politics, we can
move on to the truly magical word: American. And maybe we can even go a step
further and make the magic word "humanity." (Penn Jillette:
Politics and the bugnut Christians. Since Roe vs. Wade, religion and
politics have gotten ever more entwined. Instead, we should move on to the truly
magical word: American. October 2, 2011
Historically, two related sources advanced the idea that science would displace religion. First, 19th-century progressivist conceptions of history, particularly associated with the French philosopher Auguste Comte, held to a theory of history in which societies pass through three stages – religious, metaphysical and scientific (or ‘positive’). Comte coined the term ‘sociology’ and he wanted to diminish the social influence of religion and replace it with a new science of society. (…) The 19th century also witnessed the inception of the ‘conflict model’ of science and religion. This was the view that history can be understood in terms of a ‘conflict between two epochs in the evolution of human thought – the theological and the scientific’. This description comes from Andrew Dickson White’s influential A History of the Warfare of Science with Theology in Christendom (1896), the title of which nicely encapsulates its author’s general theory. White’s work, as well as John William Draper’s earlier History of the Conflict Between Religion and Science (1874), firmly established the conflict thesis as the default way of thinking about the historical relations between science and religion. Both works were translated into multiple languages. Draper’s History went through more than 50 printings in the US alone, was translated into 20 languages… (Why religion is not going away and science will not destroy it. Aeon commentary. May 27, 2019)
Whenever we use the term "death cult" to describe them (American evangelicals), they don't see it as a disqualifying characteristic. They recognize its accuracy and take a perverse pride in it. That's why opposition to masks and vaccines are often couched in appeals to "freedom" and conscience. They stock up on more guns and weapons than most soldiers in armies have access to because they believe it's the only thing that makes sense in a multiracial, multicultural democracy. Their obstinacy and resistance are rooted in religion and a deep pessimism about democracy and whether it is something they should even subscribe to. They've left it to Trump, as God's duly deputized servant in the End Times, to define what truth and reality is. Once Donald Trump is reinstated in the White House, it will restart the countdown to Armageddon temporarily interrupted by "the big steal" in November. Once again God, Jesus and their legion of procrastinating angels will be back on track. Only divine intervention can toss a world full of "wokeness," liberalism, mask mandates and critical race theory into the much-deserved fire of Gehenna. (Tony Norman: Donald J. Antichrist and the End Times. Millions of Donald Trump's supporters believe he will be installed as president today or sometime in the near future. Pittsburgh Post-Gazette. August 13, 2021)
Tired of waiting for Jesus to "come in the clouds" riding a white horse, surrounded by vengeful saints and wielding a literal sword with his tongue, America's cult of Christian nationalists decided it made more sense to throw in with a charismatic character already on the scene — a godless vulgarian with a blazing orange tan and lying spirit who asks nothing of his followers except a willingness to believe big lies and to regurgitate those lies when called upon to do so. That's how we ended up with "tourists" on Jan. 6 laying siege to the Capitol. That explains how such a "mighty cloud of witnesses" was able to wave Trump and "Jesus 2020" flags in equal number while they gouged eyes, fought cops, hunted elected officials, ransacked offices, defiled sacred American spaces and smeared feces on the walls in anticipation of how they plan to act once they float up to rowdiest sections of heaven during the rapture. Since millions of Americans are possessed by the spirit of their personal Antichrist, they continue to do its bidding. Anarchy? What anarchy? What insurrection? Jan. 6 was about love and patriotism! Trump's grip on their psyches remains as powerful as ever more than half a year after leaving office. If that's not supernatural, what is? (Tony Norman: Donald J. Antichrist and the End Times. Millions of Donald Trump's supporters believe he will be installed as president today or sometime in the near future. Pittsburgh Post-Gazette. August 13, 2021) [If you're a believer in absurd things like Christian nationalism tinged with QAnon, Aug. 13 is the day Donald John Trump is to be "reinstated to the presidency of the United States." Norman]
Először ezt a gondolatot – és kűzdj és bízva bízzál – nem Isten mondja, hanem Ádám hangoztatja még az Űr színben: ”A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdelem maga.” Elkeserítő felismerés, hogy az Isten se tud mást mondani, mint amire magunktól rájöttünk. A küzdelem a sorsunk, alkotással győzzük le a halált. Az egyén célja az a pitiáner álom lehet, hogy még pár évig emlékezzenek rám, miután meghaltam. Magam 62 évesen átérzem ennek a jelentőségét, hiszen kidőlt már mellőlem néhány nagy öreg, s látom, hogy az évfordulókon is csak halványan emlékeznek rájuk. Az igazi nagy kérdés, hogy az emberiség mi végre van a világon. Ma közel kerültünk ahhoz, hogy átérezzük a madáchi kérdéseket: mit is jelent, hogy a Nap kihül? Vagy jelképesen: ”elfogy a sajt”. Nem feladatom, hogy válaszoljak, viszont hogy rossz közérzetet okozzak, hogy az emberek összeszedjék magukat – ez feladat. Az alkotó pesszimusban hiszek. (Jankovich Marcell-interjú a Heti Válaszban. 2003)
A jólétébe fulladt, gazdag társadalmak oly magabiztos tagjai pedig nagy
valószínűséggel mindösszesen halálos ágyukon, üres zsebbel, kiszolgáltatottan,
hitehagyottan, a mindenkire váró halál utolsó előtti pillanatában veszik újra
szájukra Istent. És lehet, hogy ez nekik már akkor késő. Magyarországon, ahogy
az Európai Unió tagországaiban mindenütt, a szekularizáció nyomán jelentősen
csökkent azoknak a száma, akik magukat keresztény felekezetekhez tartozónak
mondták, így természetesen azoké is, akik gyakorló hívőként legalább hétről
hétre részt vesznek istentiszteleteken. A második világháború után a 9,5 milliós
Magyarországon hetven százalék körül volt a népességen belül a keresztény
lakosság, a 2021-es népszámláláson szerintem alig fogja meghaladni a harminc
százalékot. Ezen polgárok nagyjából nyolc-tíz százaléka legalább heti szintű
vallásgyakorló. A mai Magyarországon ez azt jelenti, hogy életvitelszerűen,
gyakorló hívőként körülbelül kicsivel több, mint háromszázezer fővel
számolhatunk. Ez a szám az Európai Unió ötszázmilliós közösségében a
legoptimistább becslések szerint is valahol 15-20 millió fő között lehet.
Magyarország és Európa ma már nem keresztény, ez nyugodtan kimondható, azt is
gyorsan hozzá kell tennünk azonban, sajnos, hogy polgárai többsége által már nem
is keresztény alapokon álló. [Kiss Antal: Magyarország nem
keresztény, Európa halott? A muzulmánok nem a mi keresztény
erkölcsi alapjainktól érzik igazán veszélyeztetve magukat, hanem annak a
szekularizált kultúrának a cinizmusától, amely megtagadja tulajdon gyökereit. (A
szerző teológus.) Magyar
Hírlap. Január 25, 2021
"
messze nemzedékek egymáshoz fűzője,
mert csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe,
ivadék lelkeket egy nemzetté szőve."
Babits Mihály
A 19. század végére azonban az egyház társadalmi szerepe megváltozott, kulturális befolyása pedig egyértelmően csökkent – ekkor mőködött az egyházhoz nem köthető írók zöme is. Megfogyatkozott az addig meghatározó szerepet játszó nyomtatott prédikációk száma, virágzásnak indult a helyi sajtó, és az irodalmi piac megszilárdulásával a könyv egyre inkább árucikké vált, ahelyett, ami addig volt: az értelmiség fegyvere és játéka. Mindenki próbálkozott az írással, verselgető polgárok éppúgy, mint az igazság önjelölt bajnokai. Ebben a környezetben váltak az egyházak, és mindenekelőtt a katolikus egyház ismét a politikai harcok részeseivé. Németországban már az 1870-es években, Magyarországon jó húsz évvel késıbb, Wekerle miniszterelnöksége idején zajlott az ún. „kultúrharc”, az egyház visszaszorítása közhatalmi funkcióiból (állami anyakönyvezés, polgári házasság, válás, gyerekek vallásának megválasztása) és szűnt meg 22 közoktatási monopóliuma (állami iskolák). Az általában liberális államhatalom győzelme hozta létre a keresztény politikai mozgalmakat és pártokat (Magyarországon pl. a Katolikus Néppártot 1895-ben), amelyek azonban nem kizárólag a fenti kérdésekben nyilvánítottak (antiliberális) véleményt. Az ipari társadalom létrejötte, a munkásnegyedek nyomora fokozta az egyház szociálpolitikai tevékenységét (lásd XIII. Leó pápa szociális enciklikáját, a Rerum novarum-ot 1891-ben). Ugyanakkor újra kellett fogalmazni a felvilágosodáshoz fűződő viszonyt. A felvilágosodás, és főleg annak kulturális hozománya a 18–19. században az egyházakra, részben a Németországhoz fűződő szorosabb kapcsolata miatt az evangélikusra különösen, nagy hatással volt. Közép-Európába– jól tudjuk – késve érkezett. A lelkészek egy része is humanista, racionalista szellemben nevelkedett. Ez azonban a társadalom szekularizációját is eredményezte, és lehetővé tette az egyház és a vallás új típusú kritikáját. A századforduló szintén a felvilágosodásban gyökerező antiklerikalizmusa, sőt adott esetben ateizmusa, már nem egyszerően megtisztítani akarta az egyházat, hanem kikezdte annak alapjait, és megkérdőjelezte a hitet is. Mindennek jelei és nyomai fellelhetők Sopron német nyelvő kultúrájában is, ha megvizsgáljuk a sajtó, a prédikációs irodalom, a szabadkőművesség és a líra idevágó megnyilatkozásait. (Boronkai Szabolcs: A „szabadkőımüves iga” és a „gyengék vigasza”. Német nyelvő egyházi irodalom a 19. század végi Sopronban. Soproni Szemle 2002)
*
There is a long history of evolution being rejected in the United States, although a generation of Americans did not even know they had a theory to be potentially scandalized about. While Charles Darwin's classic book "On the Origin of Species by Means of Natural Selection" made waves in his native Great Britain upon its release in 1859, the book did not arouse widespread ire in the United States until the late 19th century. The issue was particularly contentious among American Protestants, who at that time were splitting into modernist and evangelical camps. By the 1920s, the theory of evolution had been tied in the public mind to other "modern" intellectual trends that they found distasteful, from Marxism to psychology. Fundamentalists pushed to ban the teaching of evolution in public schools since — as former Democratic presidential candidate William Jennings Bryan put it — the theory would convince future generations that the Bible was simply "a collection of myths. (Matthew Rozsa: Science quietly wins one of the right’s longstanding culture wars. A new survey reveals a resounding victory for advocates of evolution and a setback for purveyors of pseudoscience. August 24, 2021)
Az 1840-es évektől kezdve a baptistákat
és a metodistákat, amelyek addigra már az ország legnagyobb protestáns
felekezetei voltak, megosztotta a rabszolgaság kérdése. A metodistáknál az volt
a fő kérdés, hogy vajon a püspököknek lehetnek-e rabszolgái? A baptistáknál
pedig azon vitatkoztak, hogy ki lehet-e nevezni misszionáriusokat, ha vannak
rabszolgáik. A baptistáknál 1845-ben alakult meg a Déli Baptista Szövetség,
amely egy évszázaddal később az ország legnagyobb protestáns felekezetévé vált.
A szakadás következtében azonban a kulturális kapcsolat észak és dél között
meggyengült, amit azonnal érezni lehetett, és hozzájárult a későbbi polgárháború
kirobbanásához. 1844-ben, mielőtt a metodisták még északi és déli szövetségekre
bomlottak volna, közvetlenül a központi kormányzat után az Egyesült Államok
legnagyobb szervezeteként működtek. (…) Az 1920-as évek elején az
evolúcióellenes mozgalmat még széles körben támogatták a konzervatív
protestánsok, ám a pert követően már csak a szélsőséges fundamentalisták álltak
ki mellette. (Izsák Norbert: Az amerikai keresztény vallási fundamentalizmus
története: a kezdetektől 1947-ig. Budapest, 2020)
HISZEKEGY
Nem hiszek én egy istenben, mert bárhova nézek,
istent látok, ezert, s nem
szomorú a világ.
Egyike gyilkos, a másika áldott, másika részeg,
egyike zengő ég, másika néma virág.
Mind hatalom, de nem egyenlők az erőre; ha egy int
gyakran a másik fut; gyakran a
másika fél.
Egyike fényes, a másika vak; hogy lenne ez egy mind?
Semmi az ami csak egy; semmi sem
egy, ami él.
Nem hiszem én az egy istent; hiszem az ezer istent:
azt aki adja a fényt; azt aki adja
a dalt;
azt kivel a kín is édes, azt kivel a mocsok is
szent;
Kronost az öreget s
Bacchost a fiatalt;
az arany Aphroditét s minden derüs égi mosolygót;
holdnak szűz erejét, Artemisz enyhe
nyilát;
Zeüszt a komor dörgőt s Próteüszt a tengeri bolygót;
és a nyilas napot is, mely a
világra kilát;
Gabnaadó bus anyát s lányát, a vidám hazajárót;
erdei lyányokat is s a fura
furtfülü Pánt;
látom amint a Moira köröttem fonja a hálót
s olykor az Eümenidák vércsepegős
szeme bánt
Élnek az istenek és még érzi hatalmukat egyre
bárha nem is hisz már bennük a léha
világ:
egy isten se szorult a hitre s az emberi kegyre
egyike zengő ég, másika néma virág.
Babits Mihály
A témához kapcsolódó írások: Vallás helyett filozófia, tudomány; Lapszemle 2002. I. félév. 14., 12., 8., és 7. cikk; Az ellenség is imádkozik, de kihez?
A startlap filozofia.lap.hu oldalán a Folyóratok felsorolásban jegyzi az EMPIRIA Magazint
(Hanna egyéb társadalmi és kulturális témájú írásai az EMPIRIA Magazin Mindenféle érdekesség rovatában olvashatók, politikai elemzései és washingtoni tudósításai pedig a Jelenkor rovatban.)
VISSZA az EMPIRIA Magazin Jelenkor rovatának címjegyzékéhez
VISSZA az EMPIRIA Magazin nyitólapjára